Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

Lenin tsz—ben dolgozó volt agrárproletár — mezei munkások mostani állapotához, anyagi helyzetéhez hasonlitani ! Élünk is ezzel a módszerrel a tsz tagok változása cimü fejezetben! Szt a helyzetet egyetlen egyszer zavarták meg külső erők. A Cik— ta Cipőgyár tiszaföldvári /martfűi/ építkezésekor. A második világháborúban történt : a kormány gyártelepitest engedélyezett a Tisza—partra. Tiszazug északi csücskére. Azzal a szándékkal, hogy a nincstelen lakosságot igy kenyérhez jut— tatja,, A gyártulajdonos cseh Bata Müvek szívesen építkezett a tiszaföldvári határban. A Szvoboda— uradalmat vette meg. Bata cipőkirály, Goring személyes barátja, ugy gondolta, hogy a magyarországi cpőgyárral. előzi meg az esetleges zlini bombázást szülő bajokat. Bata a zlini gyárát féltette. Előfordulhat - vélte, — hogy a háborúban érdekelt amerikai cipőgyáros Zlin felé irányitja a bombázókat. Ilyen esetben előnyösen termelhet bakancsokat a magyarországi cipőgyárban. A számításában nem csalódott. A tiszaföldvári /marf— füi/ cipőgyár részvénytársaság igazgatóságot telerakta Horthy—Imrédy barátokkal s bevonta az i— gazgatóságba báró Urbán Szolnok megyei főispánt is

e Neki az volt a feladata, hogy az uraságok s a nép felé képviselje a Cikta részvénytársaság érdekét. Báró Urban főispán először az uraságok kérését tolmácsolta a gyártulajdonos Bata cipőkirály felé. /Lásd 14.sz. jegyzetben./ A Cikta heti 5© pengőt fizetett a kubikusoknak a gyár építkezésénél. Az. első héten, a fizetéskor ámultak a földvári mezei—földmunkások. — ïïra% nem tévedés ez '— vitte vissza a pénzt a tiszaföldvári téglagyár tövében lakó kubikus. «. 52