Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

1955*évben nagyjából a háború előtti állatállománnyal számolhattak a tiszaföldváriak. Azért emlitettem az 1955-évet, mert 1955—évben még a régi mezei szokások uralkodtak Tiszaföldvárott ! Gyenge még a közös gazdaság. Ez azt jelenti» hogy külterjesen gazdáikodnak.» a tehenet még igázzák» s egy-másfél esztendős sertést fognak be hízóba Î Később a tiszaföldvári szocialista gazdaságokban a sertéseket már 6-8 hónapos korukban, értékesítik. Ebből következik», hogy a mezei adatokkal csínján kell bánni. Nem szabad azokat "ömleszteni"« Sajnos a statisztikai hivatal sem ügyelt erre a körülményre* a tehén-tehén, a másféléves» meg a 6—8 hónapos sertés is hizó a nagykönyvben. Á hajdani tiszaföldvári törzsállományt azért is érdemes szemügyre venni, mert mind az uras ág ,. mind a "kisgazda", s időnként a "szegényparaszt" is a'törzsállat szaporulatából — hizlalásból pénzelt. E nélkül aligha értékelhetnék a Lenin tsz mai állattenyésztését. A korabeli szaporulatot és a hizlalást emlitettem. A hizlalás adatanyaga a fontosabb. Az 1934". esztendőben - ahogyan a statisztikai hivatal közölte -223 szarvasmarhát és 39<->9 sertést hizlaltak Tiszaföldvárott. A szarvasmarhákat az ur

aságok hizlalták. Az üszőket, a borjakat inkább vágóra vagy eladásra nevelték. A 11.926 sertésből 1Q24- anyakocát számoltak, tehát a szaporulat egy részét mai üldóként ér— tékesitették. 39o9 sertést hizlaltak. Ebből 2592 darabot házilag vágtak, le, vagyis mindezt a parasztok, a cselédek s az uraságok fogyasztották el. Csak 131? hizlalt sertést adtak el a közellátásra, vagy szállítottak exportra. A külterjes gazdálkodással ugyanis kezdetleges árutermelés párosult. A Lenin tsz alakulásáról, változásáról és fejlődéséről irt dolgokról a későbbiekben ejtek maja szót. Most inkább a hajdani Tisza menti világ köz« - 35 -