Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

dézsmát Terembe öntjük. Minden gazda ad 1 liter vajat, a helyiségünk 1 mázsa faggyút, 1 pár meg— hizlalt ártant

s 3o^ ludat, 3o kacsát, 3o tyúkot. Szabad szőlőt asinalni, erre la esztendeig dézs— .maszabadság engedtetik. Mádat, gyékényt, épület fedésre és fűtésre vághatunk..." /1/ Ez as idéz-et arra való, hogy néma képet .formáljunk a hajdani tiszaföldvári életről. Arról, hogy miképpen élt a mai 8o éves öregember öregapja, aki éppen a lakatlan Tisza parti szüzföldre telepedett a távoli s terméketlen Felvidékről vagy Erdély tájáról. Szökött felvidéki vagy erdélyi jobbágyok települtek a bőséges termést ígérő Tisza mentére.. A tiszaföldvári jobb ágy vallomás arra is jő., hogy általa némi adatot kapjunk a Lenin tsz szőlőskertjének anyakönyvéhez» Kern volt tehát lakodalom a jobbágyvilág, a telkes jobbágy azonban az előirt természetbeni, szolgáltatás nyújtása ré—• vén a maga hasznára gazdálkodhatott. A jobbágyság szünése után pedig az. ál tála birtokolt földterülettel rendelkezett is. A jobbágy ivadékok

s az un. "kisgazdák" éltek szabad földvásárlás adta jogukkal. Egyesek az idők. során. — .száz—ötszáz, hold földet is vásároltak « másak,, a párholdas szegény— parasztik kenyerét ették, pedig a jobbágyielsza** baditáskor egyforma telekfölddel rendelkeztek Ti— szaföldvárott

e Példával is élhetek. A .mai tiszaföldvári Lenin tsz központ alapjául, a hajdani ly«, S zabé-féle tanya, szolgált. Jelképes cselekedet. Amennyiben a 24o holdas . Ny. Szabó Károly birtokát a kapitális-» ta fejlődés maradványaként kezeljük. l'y. Szabó valóban hűen testesité meg a nagy hrl bekapja a kishalat kapitalista elvet Tiszaföldvárott* A XIX. század harmadik harmadában kezdi gyűjtögetni az eladásra kiaált parcellákat« A sok' gyermekkel* vagy a végrehajtóval nyuvasztott szegénység földjét. « 21 -