Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

188о—

ban a három testvérével még csak 34- hold földet birtokol. De lóhuzatu cséplőgépet vásárol Szolnokon. /Ny. Szabó hozatta az első mezőgazdasági gépet Tiszaföldvárra./ A lónyomtatás helyébe Ny. Szabó cséplőgépe lépett a nemsokára lo8 hold földdel gyarapodott vagyona. Szélmalmot épittetett,.hogy maga szedjen vámot. Fösvény. Gyalog jár ki a mai Lenin tsz központi épülete helyén állt•tanyájába, mert a lovát csakis igázásra használta. Saját magától is sajnálta a kényelmet, a hintót* vagy a kétkerekű kordét« 19o2—ben megint földet vásárolt. Kilencven holdat. Kilencven szegényparaszt pedig a vármegyeháza ajtaján kopogtatott. Útlevelet kértek Amerikába. Kivándoroltak ... Akik meg maradtak / s máig is élnek / emlékezhetnek, hogy Ny. Szabó példáját mások is követték* a felszabadulásig* a földreformig, a Lenin termelőszövetkezet alakulásáig. Most még maradjunk az előzményeknél« A " kisgazda

1

*, a párholdas "szegényparaszt"

r a "nagygazda" hajdani világából lépjünk át a nincstelen — földnélküli tiszaföldvári emberek portájára. Előkerült u— gyanis a mai tiszaföldvári öregember öregapja i— dejében szokásos cselédbér jegyzék is,, vagyis a jobbágytelekkel nem rendelkező, földnélküli jobbágyok, Я zsellérek kétszázesztendeje is "arcuk verejtékével" g a két kezük munkájával keresték meg a mindennapi kenyerüket. Ezek a munkásemberek,cselédek, napszámosok néven szerepeltek, A régi cse^ lédbérjegyzék is mond tehát valamit /2/ a mai ö— regember unokájának, aki ma történetesen fogatos vagy tehenész s évente 4o ezer forintot keres a Lenin tsz—ben. A szolgák fizetése " A béres szolgák szolgalatja kezdődik mindenkor Újesztendő napján Ruha nélkül az ki szánt - 22 -,