Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

sekre aválaszt csak tiz esztendő multával adhatjuk meg. Addig is nézzünk széjjel a honi tájban s válaszoljunk a következő kérdésre. Hogyan is alakult ~ azonos időben - 1959-6o. esztendőben a termelőszövetkezeti élet Barcson és Sarkadon ? A Dunántúl és a Tiszántúl. A barcsi Vörös Csillag tagsága az 1955. decemberi lélekszám 44százalékánál tart. 1958. évben l6o, 1959.-ben is csak 2o7 tagja volt, márpedig mind a szövetkezet» mind pedig az egész község parasztságának érdeke azt követelte, hogy a Vörös Csillag minél előbb a község egész területét fogja át. Ez azért is szükségessé váltj mert azok a termőföldek, ame lyek előbb a Vörös Csillag kezelésében voltak —• közel fél évtizedes talajjavitási munkák eredményeképpen jó termőterületté váltak* fokozatosan leromlottak, hiszen elegendő szerves, még kevésbé műtrágya nem állt a kisgazdaságok rendelkezésére. A vezetőség kimondta : kívánatos lenne a volt tagságuk mielőbbi visszatérése. Azonban továbbra is elzárkóztak olyan jelentkezők felvé — telétől, akik nem a saját elhatározásukból kérték' a felvételüket, vagy akikről tudták, hogy a kollektíva ereje sem neveli majd jobb munkássá — irja a barcsi krónikás« Decemberben, aztán 8o százalékkal / a belépők nagyobb része középparaszt volt/ — emelkedett a barcsi tsz- tagság. A föld területe pedig 2ooo holdra nőtt. A tíszaföldvári Lenin nem követte a barcsi példát. Agrárproletár sokadalom maradt ! Sarkadon 1957. évben 952* 1958. év végén 1268, 1959. végére 2839, i960, évben 4198 holdon gazdálkodtak. A sarkadi Lenin. 1957. évben 172, i960, évben 7o3 névleges és 4-56 dolgozó taggal rendelkezett. Sarkadon is "leromlott földeket vittek be a közösbe a belépő uj tagok," " A tömegesen belépők egy része munkaképtelen, idős, beteges - 135 -