Balázs Árpád: A Lenin Tsz Tiszaföldvárott – A Damjanich János Múzeum közleményei 23-24. (1970)

emberekből került ki, A dolgozó tagok ennek következtében tul voltak terhelve munkával

s a növénytermelésben ténylegesen dolgozókra jutó földterület 2.1 holdra rúgott!" A tiszaföldvári Leninfeen ked— vezó'bben alakult a munkaerő kérdése ; 1959. nyarán 3736 hold területen 62a tagból 526 fő dolgozott ! A fokozódó tiszaföldvári igauzsora is a közösbe vitte a. szegényebb parasztokat. Ez a körülmény nagyon is fontos volt a Szolnok megyei tsz-ek történetében. I958. szeptember 3o. napján a kisújszállási tanács jegyzőkönyvbe is•rögzitette a Szolnok megyében szokásos igauzsorát. "Aranykalász" néven átlagelosztásu csoportot hoztak létre. De az ид csoport az alakuló gyűlésen fel is oszlott miután meghallották, hagy mennyiért szántanak, vetnek, fuvaroznak a fogatos tagok a fogatnélkülieknek. Ezek az emberek ott a gyűlésen értették meg, hogy fogattal rendelkező tagtársaik ki akarják őket zsákmányolni és újra megalakították a Sallai tsz-t. Jelszavuk az volt, hogy a fogatasok közül senkit nem engednek: maguk közé. Hasonló ellenállás volt akkoriban minden termelőszövetkezetben a kilépettekkel szemben. Az ellenállás oka az egyes elnökök és a köréjük tömörült beráti, rokoni klikk kapzsiságában keresendő... Tiszaföldvárott is tapasztalhattak hasonló dolgokat. .;. A termőföld területe az iulsk során nem növekedett Tiszaföldvárott. A 2o éves álom — a szőlőskert - a módos—paraszti élet földvásárlás utján tehát nem valósulhatott meg. A tiszaföldvári tszekbe lépők között alig akad módosabb paraszt. Ez azt is jelenti, hogy először a párholdas volt agrárproletárok ismerték fel a valóságot : parasztbáró nem kerülhetett ki a soraikból Î Földet, lovat nem vehettek. Magányosan íem gyarapodhattak! Hadd soroljam a Lenin tsz belső életét is. - 136 -