Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)
árendálják. A gorések a ,,bánhalmi határban található marhajáró földet' 5 , a Margitai pusztát és Fegyvernek egy részét „élik" a századfordulóig. Az árenda tetemes összegének kifizetése örökös problémát és súlyos terhet; jelentett. Pl. 10 év árendája (1777—1786) 18992 frt 33 kr-ra rúgott. A természel szerencsétlen szeszélye folytán alig néhány evvel a Mirhó-gát megépítése után, 1780-ben már nem a víz miatt, hanem a vízért kellett könyörögniök a kisújszállásiaknak. Az árendálást a továbbiakban mái- nem a. víz, hanem a szárazság, a legelők gyors kiégése teszi szükségessé. Egyre több panasz hangzik ei a kiszáradt terület „székes volta" és „hasznavehetetlensége' miatt Kunhegyes elöljárósága pl. a gáttöltés előtti kárt „...megsirathatatlannak és kimondhatatlannak, az árendálásra való költségei; elhordozhatatlannak, magát pedig ...minden terhek viselésére alkalmatlannak adta ki.'' 1788-ban pert is indít az egri püspök ellen a 20 000 frt-ra beesült kára miatt. Ugyanekkor pedig már a gátat is kifogásolja, ,,károsnak mondja ki magára nézve" Karcag és Kisújszállás megbízottjai 1796. V. 5-én csillapítják őket, csípősen az elöljáróság szemébe mondják közös véleményüket; „ha az esik nehezére, amintegyebről nem is panaszkodhatni, hogy a nádvágás, halászás, csíkászás, s a téli marha legelés, a sertésnek való rét és kenderáztatásbeli benefieium elmúlt; vissza kelletik tekinteni az elmúlt boldogtalan időkre, s meg lehet látni, hogy akkor volt a legsiralmasabb sorsa, amikor azon hasznokkal tetszés szerint élt..." 56 1790-et „rettenetes, ...rendkívüli és példátlan szükségben, sovány szárazságban való esztendőnek'." mondják az egykori feljegyzések. A tavasz és a nyár szinte eső nélkül telik el. Idegeneket, vagy elköltözőiteket már márciusban sem fogadnak', azzal az indokkal, hogy ,,a mostani szűk időhez képest elég szegény, sőt felette sok van a helységben". ,,A tehetősebb lakosok is, annál inkább szegények megszűkültek" és már június végén kiosztják, a katonaság számára beszedett gabonát, mivel ,,...semmi reménység nincsen, hogy a szűkölködők annál fogva szerezhetnének magoknak máshunnan gabonát, jövendő szükségre tartván azok is, akiknek talán volna: és mivel a magokat szükségek eránt minden órájában jelentős szegénységnek a helység más segedelmet nem nyújthat,... azonban, nem lehetett nem szánakozni a mindennap siralmasan esdeklő népnek, keserves szükségén, végre, mivel az utolsó szükség könnyen tilalmas módokra kéntelenítvén a szűkölködőket, méltán félhetni attól, hogy azon rakáson lévő búza, vagy eltolvajoltatik, mint közelebb Karczagon erre példa vagyon, vagy annak ki nem osztásáért elkeseredett nép által más módon benne kár okoztatik, mint az e feliben is Kunhegyesen a helység felperzselt szénája szomorú példát adhat; mindezekre nézve, hogy a kikért túz a kinek kinek oly mértékben, mint bé adta, vissza osztasson, elvégeztetett". 57 Tilos „...ezen mostani szűk időben ...a fejős juhászoknak tan
