Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

rasztok körében szerzett tapasztalatait és saját véleményét "Népszavazás a földreformról" с tanulmányában összegezte. Ebből a riportszerü tanulmányból kitűnik, hogy a kisújszállási zsellérek nem hajlandók megváltást fizetni a földekért, tehát eljutottak a megváltás nélküli földelkobzás gondolata-s-g • Érdemes idézni Móricz Zsigmond tanulmányából néhány véleményt, melyek kisújszállási zsellérektől származnak: Móricz Zsigmondnak arra a kérdésére,hogy :"Mennyit tartanának máltányoanak, mit fizessen az uj tulajdonos a földért?" - a következő válaszok hangzottak el: "-Sn megfizettem az árát: öt esztendeig ontottam a véreset. Ha ők ezer évig élték, most már én is megérdemlem." Arra az ellenvetésre,hogy a földet a mai birtokosok pénzért vették, igy felelt egy ember: -Ha visszatekintünk a múltra» a Kerek-család, a Váradi-család hol szerezte a földjét? Fizetett az azért? Hát az országba a nagybirtokosok hol vették az uradalmakat? Mert mi ugy tudjuk, ajándékba kapták a királytól a háborúba való tettekért.— Egy öreg fekete ember igy szóit: - A magyar föld a koronáé volt. A király feltette a fejére a koronát,arra volt ráaggatva a föld,minden birtok ott lógott raj ta.Most nincs király, nincs korona. Nem mondom én,hogy a korona a Kón Károly ócskás boltjába a vasak közé került. De nincs király, nincs korona: a föld ittmaradt a népnek.A mienk az, mert eddig se vót a koronáé, ezért tudott leszakadni rulla,— A harmadik, a legeszesebb vezér igy szólt:- Ha a nagybirtokot felosztják: az a pénz,amit érte fizetnek kié lesz? Azé az uré,akié a főd vót? Ugy megy firól fira?...Akkor mi biztositjuk a birtokosokat,hogy ezután még ennyit se - 16 -