Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)
kall nekik dógozni .mind eddig, aert seg a bériekkel 29 kell i nekik tárgyalni, el a ai rsiruakből.Á legszegényebb nek izzadni fog, s a szájától fogja elbúzni a legjobb falatot »iio.gy ötven esztendeig fizetni ^udja a aai nagyuraknak a tóié", bogy azok orbzre megtart baseák a hata-Lsaí »a. gőg ejt és a zsarnokságot." 55 Á kisújszállási zsellérek tehát egyérteimü,világosválaszt autak «•feltett kérdésre: Ш1 а|$гщк Sâftiit ist fizetni a földért.. âz elhangzott vélemények hűen tükrözik a kisújszállási nincs*-', te lenek hangú la tát. : végeredménybe n ny i 1 tan kimondj ák, • hogy "ад uralkodó osztálynak nem érdeke - _<o at- гсз^эз földosztás, s ha régre is hajtja azt - csak a saját javának à hát-, só gondolatával teszi. ** 5 ' + Nagyon jói látták ezt a kisújszállási zsellérekéért - mint tudjuk - az 1919. februárjában megjelent földtörvény a föld árát az 1913-as árakban állapította meg, és a juttatott földet csak ennek kifizetése után adta a paraszt tulajdonába. Izek után agy tűnhet,hogy a. kisújszállási nincstelen és szegényparasztBág,eljutva a fold felosztása balaaitás nélkül/, köve te IS mozgalomig,nem mert további forradalmi, lépést tenni a földek megszerzéséért, mint ahogy/ez az ország más vidékein tapasztalható volt*Tudjuk azonsam,hogy megyénk,váró-» .sunk sajátos fejlődéséből eredően Kisújszálláson nem volt uradalmi, föld.*Egészen más volt- a helyzet pl,Mlirazujvároson, ahol a község határának 45.111 ka t» holdjából 38.409 kat.hold uradalmi föld voltos-a lakosságból kis* 12* 000 főnyi a. vagyontalan szegény,Itt nyíltan kifejezte a nincstelen parasztság, cselédség azt a szándékát»mely az uradalmi földek átvételé- • re irányult,Ezzel szemben Kisújszálláson nincs uradalom, a legnagyobb birtokosnak 3-400 holdjuk van» Nagyon érdekes és
