Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

Vagyis azt latjuk, hog}' a nemzetiségi községekben a nagycsaládok mutatószáma jelentős, imíg a magyar vagy tiilnyornóan magyar telepü­léseknél az eredmény egyenesen negatív. Kétségtelen tehát, hogy a nem­zetiségi lakosság emeli ímeg a nagycsaládok statisztikai arányszámát ilyen nagymértékben az Alföldön és Zemplénben. Ezért ha az országhatáron túleső megyerészeket leszámítjuk, s a nemzetiségek zöme itt élt és figyel­men kívül hagyjuk a határainkon belül élő nemzetiségi telepítéseket, akkor e területen a kiscsaládok uralkodó jellege bontakozik ki előttünk II. József első magyar népszámlálásának adatai alapján. Ez a kép fedi az egy századdal későbbi megállapításunkat is, leszámítva a kis bodrog­közi területet, ahol későbbi, a népszámlálást követő időben keletkezett nagyobb iméretű, többgenerációs együttéléssel állunk szemben. A század­fordulón kialakult kép azt mutatja, hogy a nagycsaládos területek nem állanak egymással szerves kapcsolatban. Elszigeteli őket egymástól egy­egy kisebb vagy nagyobb kíscsaládos terület. így a palóc és csereháti között a bódvavölgyi, a csereháti és bodrogközi között pedig a zempléni kiscsaládos terület a választó vonal. A három nagycsaládos vidék azon­ban nemcsak területileg különül el egymástól, hanem az adatok össze­vetése szerkezetbeli eltérésekre is utal. A palóc nagycsalád méreteiben, intenzitásában felülhaladja a többit, míg a csereháti nagycsalád létszámát tekintve lényegesen kisebb, s az együttélők köre is szűkebb, nem érinti a falunak olyan nagy százalékát, mint a palóc nagycsalád esetében. A bodrogközi típus pedig létszámá­ban hasonlít a cserehátihoz, de másodlagos keletkezésű és aránylag rövid életű. A kiscsaládos területek összefüggenek ugyan egymással, azonban tá­jilag mégis elkülönülnek. Legnagyobb az alföldi, legkisebb a Bódva völgyi, mely minden bizonnyal szintén, intenzívebb, alföldies jellegű mezőgazda­ságának köszönheti keletkezését. A zempléni területen a hegyvidék és a Hernád völgye alkot egységet. A Hernád völgyi családtípus keletkezési okait tekintve hasonló a Bódva völgyihez. A hegyvidéki terület .magya­rázata azonban már bonyolultabb, hiszen ez természetföldraj zilag is elég közei áll a nógrádi vagy hevesi területekhez. Ahhoz, hogy még pontosabban kideríthessük a család típusok kelet­kezési okait, megállapíthassuk sajátosságait, az eddigieknél részletesebb elemzésre, esetleg külön tanulmányra lenne szükség. E dolgozatnak azon­ban ez nem feladata. Most csak annyit mondunk róla, amennyi témánk­kal, a imunkaszervezettel szorosabban összefügg. A CSALÁDSZERKEZET KÉPÉT ALAKÍTÓ TÉNYEZŐK Az Északi Középhegység A XVI— XVII. század török háborúi főként a hódoltsági területhez, tartozó Nagy Alföldet néptelenítették él. Eger 1522-es sikeres védelme megállította az északi irányú török terjeszkedést. Csupán Nógrád me­gyében sikerült nagyobb teret foglalnia Fülek eleste után, s ez a megyét néhány évtizedre hadszintérré tette. Az 1593—1594-es hadjárat során azonban a török valamennyi lényeges nógrádi várát feladta, ha a had­46

Next

/
Thumbnails
Contents