Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

A középkori feudális társadalom egyik legfőbb jellemvonása a rendi szervező erő. A gazdasági fejlődésnek ez a sajátos társadalmi kifejeződése azt jelentette, hogy az egyének mindig valamilyen nagyobb csoport, zárt rend tagjaiként illeszkedtek a társadalomba. Ez a zárt rend védelmet,, lehetőséget és korlátokat is jelentett az egyén sZáanára.

1 A feudális társadalom zárt csoportjai, jogokkal körülbástyázott rendjei hierarchikusan épültek egymásra s elfoglalt helyük határozta nieg a csoport egyes tagjainak is a jogait. A rendi "szervező erő az egész feudális társadalmat áthatotta. Nemcsak a nemesség, papság, városi polgárság hozza létre a maga különleges jogállapotú rendjeit, hanem a parasztság is. A jobbágyság számára a faluközösségi szervezet tette lehetővé, hogy az egységesülés egy bizonyos fokán „a rendi társadalom törvényei szerint illeszkedjék be a magyar társadalom egészébe".

2 A faluközösség volt a jobbágy egész életének kerete, védelmi szervezete, s egyben a feudális társadalom egyik alapvető szerkezeti eleme.

3 A földesúr nem szólt bele a falu életébe, hanem az egész faluközösségi szervezetet saját szempontjainak megfelelően egyetemesen és egészében felhasználta. Nem egyénileg érintkezett a jobbágyokkal, hanem a renden, a zárt faluközösségen át. A faluszisztéma a földesúr számára egy fokkal alacsonyabb rend, .mellyel helyzeténél fogva rendelkezhetett, a jobbágyság számára pedig a termelés szervezete, az. élet kerete volt. „Benne érvényesült a dűlőkényszer, a nyomásos gazdálkodás, az utak, ösvények, vizek és egyéb jogosultságok használatának rendje, az adózás, a védelem, a bíráskodás és igazgatás közösségi viszonyai."

4 Ez a rendi szervező erő nem állott meg a nemesség, a papság, faluközösség, céhszervezet határánál. Alkotólag szólt bele az egyes csoportok belső felépítésébe is. Az egyének nem közvetlenül, hanem kisebb csoportokat alkotva illeszkedtek bele e zárt rendbe. E kisebb csoport a vérségi köteléken alapuló család volt. A nemesi rendbe pl. valaki csakis mint egy nemesi familia teljes jogú tagja tartozhatott bele és élvezhette a rend helyzetéből fakadó előnyöket.

5 A jobbágyság faluszervezetének alapvető alkotó eleme is a család volt. Az egyes jobbágyok is mint családtagok 1 HAJNAL ISTVÁN: Történelem és szociológia. Századok LXXIII. (1939) 1—32. és 137—-166. — ERDEI FERENC: Történelem és szociológia. Társadalomtudomány XXII. (1942) 463—496. — IRINYI KÁROLY: Hajnal István szociológiai történetszemlélete. A debreceni. KLTE Történeti Intézetének Évkönyve. I. (1962) 167—183/; 180—182. 2 ERDEI FERENC: A paraszti társadalom. 114—135., 114—115. (Szerk.: Bartucz Lajos: A magyar nép) Bp. 1943. 3 ERDEI FERENC: A magyar paraszttársadalom. Bp. én. 50. 4 HORVÁTH PAL: A középkori falusi földközösség jogtörténeti vonatkozásai. Bp, 1960. 158. 5 Pl. A törvénytelen, nemes apától származó gyermek a nemesi rendnek nem lehetett tagja, bármily jó módban is élt, míg a család nem adoptálta, Ugyanakkor bármilyen csekély vagyonnal rendelkezett valaki, ha nemes családból származott, élvezte a nemesi kiváltságokat. Ti