Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

A földosztás Magyarországon a mezőgazdaságban újabb nagy for­dulópontot jelent. Legfőbb eredménye, hogy megszüntette a mezőgaz­dasági fejlődés alapvető akadályát, a feudális eredetű birtokstruktúrát. „A földreform során közel 110 ezer gazdasági cseléd, több mint 260 ezer mezőgazdasági munkás, majdnem 214 ezer törpebirtokos és 33 ezer kis­birtokos, valamint több mint 24 és fél ezer egyéb igényjogosult kapott átlagosan 5,1 kát. hold terjedelmű földet, vagyis az 1941. évi állapothoz viszonyítva az összes mezőgazdasági munkásnak mintegy 48,5, a cselédek 53, a törpebirtokosok 55,8 a kisbirtokosok 20,3 százaléka." 72 A földreform tehát eltörölte a nagybirtokot, s helyette erős, nagyszámú kis- és közép­birtokos réteget teremtett. A földbirtok megoszlását vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy jelentős túlsúlyba kerültek az 1—5 kh-ig és az 5—20 kh-ig terjedő birtokosrétegek. „A földosztás eredményeképpen a 25 kat. holdon aluli gazdaságok tették ki az összes gazdaságok .majdnem 85 százalékát." 73 A háború utáni mezőgazdaság országos pusztulás képét mutatta. Legnagyobb kár a föld-megmunkálásban nélkülözhetetlen állatállomány­ban esett. „Az összes mezőgazdasági károknak több mint 2/5-e szárma­zott az állatállomány pusztulásából. Az állatállományt így kb. 1,5 milliárd pengő veszteség érte. Ez az összeg megfelelt az 1933-as év egész szántó­földi termelési értékének. A fasiszták rablása, pusztítása és a háborús események következtében szarvasmarha-állományunk több mint fele, ló­állományunknak 59 százaléka, sertésállományunk 62,7 százaléka, s mint­egy 18,3 millió baromfi semmisült meg." 74 Ez több mint 64 százalékos igaerőhiányt jelentett, s ehhez járult a legfontosabb mezőgazdasági erő­gépben, a traktorban esett több imint 50 százalékos kár. 75 A nagymértékű pusztulás megnövelte az emberi munkaerő szerepét, s az emberi munka­erőre alapozott kis- és középgazdaságok jelentőségét. A földosztás éppen ezért nemcsak jelentős történeti lépés és politikai tett volt, hanem ész­szerű gazdaságpolitikai megoldás is, a szorító háborús viszonyok követ­kezménye. A föld megmunkálása a háború okozta pusztítások miatt még a kis­gazdaságokban is rendkívüli nehézségekbe ütközött. A földhözjutott új­gazdák (gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, törpe- és kisbir­tokosok) még a legszükségesebb munkaeszközökkel vagy igavonó álla­tokkal sem rendelkeztek. Jelentősen megnövekedett a két világháború között eléggé visszaszorult ökörigázás, de általánossá vált a tehenek be­fogása is. Sok helyen ökröt, tehenet, lovat is párba állítottak. Szükség­megoldásként. 713 A gazdaságok állatállománya' azonban a viszonyokhoz 72 SZAKÁCS SÁNDOR: Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demokráciá­ban. Bp. 1964. 71. — A kiosztott földek területének átlagos nagysága a különböző munkákban eltérő, mivel más-más források eltérő adatait veszik alapul vagy más szempontokat vesznek figyelembe. Az átlagos földterület 4,6—5,1 kh között ingadozik. Lásd : KOVÄCS PÉTER: A munkás-paraszt szövetség kérdéséhez. Társadalmi Szemle VI. (1951) 107—109. — CSIZMA DIA ERNÖNÉ: Népi demokráciánk első nagy vívmánya, a földreform. Társadalmi Szemle X. (1955) 101—103. — M. SOMLYAI MAGDA: Szaba­dulás 'és magvetés. Bp. 1961. — U. ő.: Földreform 1945. Bp. 1965. — ERDEI FERENC: A magyar mezőgazdaság fejlődésének 20 éve. — [Laczkó Miklós—Szabó Bálint (szerk.) : Húsz év.] Bp. 1934. 105—166. 73 CSIZMADIA ERNí'íNÉ: i. m. 102. 74 SZAKÁCS SÁNDOR: i. m. 90. 75 U. a. 91. 76 JBODÓ SÁNDOR szíves közlése Hajdú-Bihar, Borsod megye, Szabolcs-Szatmár területén végzett helyszíni gyűjtései alapján. — Saját gyűjtés: Borsod-Abaúj­Zemplén és Nógrád megyében. 24

Next

/
Thumbnails
Contents