Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

születnek, s ezek a kertiművelést, telepítést, kisparcellás földosztást szorgalmazzák,

54 Mindez ugyanabból az elképzelésből táplálkozik, amelyből Széchenyi Imre imár idézett beszéde, mely a múlt század végi agrárválság tanulságait a piactól elzárt önellátó kisbirtokok számszerű növelésében foglalta össze.

55 Sor kerül a hitbizoimány intézményének reformjára is. Ez azonban csak a nagybirtok e konzervatív intézményének további fennmaradását segítette elő.

55 A válság idején tömegesen tönkrement kisgazdaságok elproletarizálódott tulajdonosai csak az olcsó munkaerőkínálatot fokozták, s ezzel a mezőgazdasági' korszerűsítés gátjait erősítették. Ujabb akadályát jelentette a válság hatására keletkezett 58 000/1933. FM-rendelet, mely szociális érdekekből, a mezőgazdasági munkanélküliség csökkentése érdekében a (mezőgazdasági gépek szélesebbkörű alkalmazását korlátozza. A rendelet ugyan szigorú tiltást nem tartalmaz, de mégis hatósági közbelépést helyez kilátásba.

57 A gépesítésre amúgy sem hajlamos birtokosok ilyen irányú törekvését erősen korlátozta a rendelet, s a gépesítés és korszerűsítés újabb akadályát jelentette. A válságot átvészelt ország lassan nekilendülő gazdasági fejlődését ismét megállította a második világháború, s a már meglevő' értékek nagyfokú pusztításával évekre visszavetette a mezőgazdaság fejlődését. A két világháború között a mezőgazdaság gépesítése igen egyenetlen és lassú ütemű volt. A XIX. század utolsó harmadától megindult lassú, de folyamatos minőségi és mennyiségi gyarapodást minduntalan .megszakították a kapitalista világ gazdasági és háborús válságai. E korszak sem hozott tehát forradalmi jellegű fejlődést. A gépesítés konkrét fejlődését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a század első évtizedében országszerte befejeződik a szem-nyerés teljes gépesítése. A két világháború között pedig elterjednek azok a modern konstrukciójú erőgépek, melyek e 'munkafolyamatból végleg kiszorítják a korszerűtlen, tűzveszélyes és nehézkes tüzesgépeket.

58 Ez már a szemnyerés teljes korszerűsítését is jelenti. Amíg a jelzett korszak világviszonylatban is a szemnyerés gépesítésének kora, addig a két világháború közötti időszak ugyanilyen eredménnyel járt a talajművelés terén mind a tengeren túl, imind Európában. Az első világháború idején Amerikában tökéletesítik a traktort, s ez új korszak kezdetét jelenti. E gép megalkotásával ugyanis univerzális, könnyen imozgó mezőgazdasági érőgép született, .mely alkalmas szállításra, a legkülönbözőbb talajművelő eszközök (eke, borona, henger stb.) vontatására, s szíjtárcsás 'meghajtással bármilyen mezőgazdasági gép mozgásbahozására (cséplőgép, daráló, morzsoló stb.). A traktor jelentőségét elsősorban ebben az univerzalitásban kell látnunk, hiszen ez mind a nagy-, mind a középgazdaságokban kifizetődővé teszi. Magyarországon azonban elsőrenden a talajművelésben játszott szerepe a leglényegesebb. 54 KEKEK MIHÁLY: i. m. — U. ő.: Földbirtokpolitika. Bp. 1934. — U. ő.: A magyar föld. Bp. 1941. 55 KERÉK MIHÁLY: A magyar földkérdés. — 62. 56 KERÉK MIHÁLY: A magyar föld. 73—76; 84—100. 57 LEOPOLD LAJOS: Munkabér és nagybirtok. Bp. 1934. 11. 58 Pl. Abaúj-Zemplén megyében az első világháború előtt külön kijelölt szérűre hordták össze a gépeinivalót, s itt is meghatározott távolságra lehetett rakodni egyegy családnak, a tűzveszély miatt. A két világháború között, éppen a tűzveszélytelenebb gépek miatt már engedélyezik a faluban, az udvaron való gépelést. — Saját gyűjtés. 21