Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

mának, fegyelmező erejének biztosítása. Ezt támogatta az a tény is, hogy a városnak saját áristoma volt s az engedetleneket, gyanús személyeket azonnal lecsukathatták. A madarasi bíróság ítélethozatalaiban azonban felfedezhetjük az állami hatalommal szemben kinyilvánított tendenciáját is. A tanácsi határozatok a belső, osztálybeli ellentétek megítélésében nem tudtak reálisak lenni, Redemptus gazda és irredemptus, vagy szolga közötti perben, még abban az esetben is ,amikor a gazdát elítélik, elnézőbbek a redemptusi osztály javára. Ellenben az államhatalommal szemben legtöbbször a vagyontalanná vált irredemptusokat és szolgákat, cselédeket vették védelembe. Az állami kizsákmányolással szemben közös frontot kívántak alkotni az általuk elnyomott és bérmunkájukat igénybevett földnélküliekkel, érdekeiket képviselték a felettes hatósággal szemben és adóterheik csökkentésére törekedtek a tanácsban.

10 Ennek ellenére a redemptusok és irredemptusok a századfordulótól egyre inkább eltávolodtak egymástól s még a nemzeti függetlenségi harcok alatt sem tudtak megbékülni és egyesülni nemzeti önállóságuk érdekében. 2. A parasztpolgári fejlődés kialakulását késleltető és akadályozó tényezők A Nagykunság parasztpolgári fejlődése a redempciós földrendezés befejezése után a századfordulón lelassult. Ennek legfőbb oka az országos viszonyok kihatásában kereshető. A feudalizmus válságát felismerő középnemesek haladó, reformok megvalósítására törő csoportja sem tudta lebontani a fejlődést akadályozó gátakat. A nagykunságiak jogilag előnyösebb helyzete fejlődésük kezdeti időszakát meggyorsította, de az országosan visszahúzó erő a további gyors előrejutását lefékezte. A redempcióval a feudalizmus szorítása alól kimenekült Nagykunság, az országos helyzet kényszerű hatása alatt, a kialakult új gazdasági rendjében, a feudalizmus szabályai szerint kezdett berendezkedni, és megkötözöttségeit nem tudta véglegesen felszámolni. Ez a fejlődésbeli visszaesés Kunmadaras történetében a feudális rendi képletek alkalmazása miatt jött létre, melyet a község lakói közvetve vagy közvetlenül éreztek. Ezek közül meg kell említenünk az adózást, a robotot és a katonai terheket. Az adózás az országos rend szerint történt s privilégiális jogaik visszaszerzése e téren nem sok kivételt hozott. Enyhébb elbírálás a summásadó fizetésben nyilvánult meg, de ezt a XVIII. század végén felváltotta a rendszeres, országos adózási rend. A közhirdetési napsa