Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

sonló magatartásra kényszerüllek. A földosztási lajstromok, szöllöosztási, puszták haszonbérleti lajstromai, a portáosztások a birtokszerzés kórüli ellentétek és változások fokmérői. Igen bonyolult és sok rétegű gyakorlatra mutatnak rá a különféle számadási könyvek, melyek egy része az állam felé áramló adók és szolgáltatások, katonai terhek nagyságára mutat rá, másik része a város háztartásának, majorságának, haszonvételeinek gazdasági mércéje, harmadik csoportja pedig a tisztviselők és szolgák bérkategóriáit jelzi. A városi élet szerteágazó ügyvitele a legkülönbözőbb aktükm, levelekre, iratokra bomlott szét. Ezek között legtöbb a határlevelek, végrendeletek, adásvételi ügyek, bérletek csomóiban található. Az egyéni birtoktestek kialakulása, fenntartása, gazdasági szintjének emelése áll a fáradozásaik homlokterében.

9 A bírósági intézkedéseket is áthatotta a polgári fejlődés légköre. A XVIIÍ. század végén és a XIX. század elején a bírósági ügyeket a Tanács bonyolította le, mely első fokú bírói hatóság volt. Fellebbviteli fóruma a Nagykun kapitányság, Jászkun kerületi kapitányság és a nádori ítélőszék volt. Az 1824. évtől kezdve alakult ki a helyi törvényszék. A bírósági hatáskör a bírósági végzések, illetve tárgyalások és ítéletek áttekintése után könnyen megállapítható. A redempció végrehajtása után kialakult új helyzetben legtöbb gondot adta a bíróságnak a földbirtokok körül folyó ügyek tárgyalása, az örökösödés intézése, a birtok eladások, elzálogosítások, bérbeadások folyamán előállott vitás kérdések megoldása. 1825-től a földbirtokra való betáblázások intézését a bíróság végzi. A mezőgazdasági munkák ütemének, kaszálási, legeltetési tilalmak végrehajtásának biztosítását is megtaláljuk a bírói jogkörben. A lakosokat érintő kérdések sokféle változatát ölelik fel a kötetekre menő törvénykezési iratok és jegyzőkönyvek. A madarasi bíróság ítélethozó határozatai többnyire a redemptusi réteg érdekét képviselték. A polgárosodás első időszakában, főleg a redempció első két évtizedében ugyan a bíráskodás még reálisan folyt s nem mutatott fel osztályellentéteket. Irredemptus és redemptus között kevésbé tettek különbséget a bírák. 1764 után azonban a századfordulóig az igazság és az emberiesség nagymérvű csökkenését fedezhetjük fel, mely a századfordulón még inkább leromlott s csak a reformkorban mutatott ismét némi javulást. Az ítéleteket három módszerben konstatálhatjuk: a pénzbüntetésben, botbüntetésben és börtönbüntetésben, vagy áristomban. Az ítélethozatalukban meglátszott az osztályérdek kinyilvánítása. A redemptus gazdákat általában pénzbüntetésre ítélték, a botbüntetés a szolgáknak, irredemptusoknak járt, és nagy szerepet játszott benne a senátori rend uralm