Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

földcsíkok eleinte mint szigetek emelkedtek ki s lassan terjeszkedtek alfölddé. Ennek a földtani folyamatnak az útját a síkságból kiemelkedő homokbuckák őrzik. Kunmadaras környékén sok ilyen halmot figyelhetünk meg. Keletkezésük az ős Tisza-rendszer kialakulásának idejére tehetők. E halomrendszer egyik sávja Abádszalók felől a Szánom-bánom kert, az Űjszöllők, a Szanyi halom irányából Tiszaszentimre déli részén átvonuló gerinc, melynek közvetlen folytatása a Madaras nyugati részén elnyúló szöllőskertek dombsora. Az 1817. évi Földkönyv adatai szerint a község határában 185 dombot használtak határdombnak. Legtöbbjüket az ős Tisza hordalékai formálták a geológiai újkor végén és a történelmi korszakba bevonuló ember használta saját céljaira, időnként átépítette, rögzítette és újra meg újra felhányta. Az egyedülálló halmokat elnyúló hátak, gerincek, laponyagok, szétterülő porongok tarkítják. Kunmadaras határán található nevezetesebb dombok a következők: Az Oktalan lapostól nyugatra van a Kettős halom, délnyugatra tőle a Hegyes halom, délre a Gergely halom. A Kisüllő nyugati partján a Borsi halom, Kéthalom és Kunhalom vonulata látható. A Berekben emelkedik a Berek halom, délre a Nagyüllő déli kanyarjában van a Szentmiklósi halom. A Nagyüllő északi csücske és az Oktalan lapos találkozásánál volt a Győrffy halom, délkeletre tőle, az Üllő északi partján volt a Csuka-Darvas halom, felette északra a Marton halom terpeszkedik, még északabbra van a Nádas halom és a Görög halom. A Nagy üllő kanyarjának keleti csücskétől északra vonul a BelsŐ'hármas, Közép-hármas, Külső-hármas halom. Ettől keletre húzódik a Nagyréten a Zöld halom, Nagyfüves halom, Vasgyúró halom és a Lucza laponyag, majd a Kisfüves halom. Köztük van a Komóesi laponyag, északabbra a Szék laponyag, Köves halom és Gyúró laponyag. A Nagyrét déli részén áll a Kopasz laponyag és az Ecse halom. Ez utóbbi az 1784-es térképen Cesz Márton halma volt. A Nagyrét északi szögletében a Nagy-Darvas halom áll, délebbre pedig a Kis-Darvas halom. A Nagyrét halmai az Ecserétet fogják körül.

3 A honfoglalás előtti idők A jégkor embere lakóhelyül Kunmadaras környékét még nem használta. A Bükk hegység barlangjaiban élő, őskori őshordákban portyázó ember ritkán rándult le az Alföldre. Az átmeneti kőkorszakban csak ideiglenes tartózkodással volt halász-vadász terület. ősemberi települések az újkökor alatt keletkeztek a dombos ős