Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

Tisza partokon. Ezt igazolják a környékünkről múzeumokba került kőkorszaki leletek.

4 A rézkorban és a bronzkorban a tiszai, tiszapolgári műveltséggel egyidejűleg az Üllő kanyar északi partos részein és Gacsán, valamint az Üllő keleti oldalán és a mai Gergely halom környékén létesültek emberi szálláshelyek.

5 A történeti időkbe átvezető vaskorszakkal kezdődött meg Kunmadaras vidékének végleges megszállása. A magyarok honfoglalása előtt szkíták, szarmata jazigok, hunnok, avarok, bolgárok, sőt a római uralom alatt római zsoldosok is eljutottak e vidékre s hosszabb rövidebb ideig benépesítették Kunmadaras környékét, melyet a IX. század végén a magyar honfoglakók vettek birtokba.

6 A tatárjárást megelőző letelepedés azonban a Nagymező gergelyhalmi részén és az Oktalan tó keleti vidékén, a gacsai részeken a tatárjárás alatt teljesen elpusztult. A község mai területe birtokosainak változása a honfoglalás után és a végleges letelepedés A helyhezkötött, végleges betelepülés Kunmadaras területén, az írásbeli okmányok alapján a XIV. század közepére, még inkább a végére tehető. Mindaddig a vándorló nomád törzsek táborozási helyéül szolgált a halban, vadban igen gazdag s pompás legelővel rendelkező vidék. A honfoglalás idején Kunmadaras környékén kabar nemzetségek folytattak nomád életet, akik a IX. század végén előrenyomuló magyar törzsekkel együtt jöttek az országba. A kabarok Aba, örösur és Bors nemzetségei a Mátra és Bükk alján, a Hortobágy és a Tisza között szálltak meg. Anonymus szerint a kabarok egyik nemzetségének ága Hohat nevű vitéz vezetésével Kunmadarastól északra eső vidéken telepedett le. Szálláshelyük központjának nevét Ohatpuszta ma is jelzi. Bizonyosra vehető, hogy a község északi határa e nomád nemzetség szállásbirtoka volt- A gacsai, a kápolnási és a Tiszakanyar Oktalan nevű tájain állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak. Közvetlenül a honfoglalás után, a X. században az Üllő nemzetség edclig terjesztette ki szállás-birtokát. Elfoglalta a mai Abádszalók és Kunmadaras közötti szakaszon a Tisza kanyart. Szállásbirtoknak igénybevette, rétjeit legelőnek, vizeit halászó helynek használta. A birtoklás tényét őrzi a mai napig Kunmadaras déli határán elterülő Kis és Nagy üllő lapos, valamint Abádszalók mellett Pusztataksonytól délre húzódó Üllő tó. E réven került Taskony vezér fejedelmi birtokába. E fejedelmi birtokon Taksony vezér besenyőket 1