Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

don. bár a feudális környezet hatásától nem érintetlenül, a mezőgazdasági történetírásban ismeretes amerikai fejlődéshez meglepően hasonlatos módon jött létre. A vagyoni állapotukban rohamos gazdagodással kiemelkedő redemptus gazdák a politikai hatalmat is kezükbe ragadták. A szegény parasztok és a vagyontalan irredemptusok beletörődtek sorsukba, az ellenállás vonalából visszahúzódtak s így a gazdag redemptusok is engedékenyebbek lettek. Az országos úrbéri rendezés nem sok hatással volt vidékünkre, legfeljebb a konszolidációt segítette elő a rétegek között. Az ideiglenes enyhülési korszaknak az irredemptusok felé is lett némi eredménye. A helység részére végzett robot szolgálataik ellenében a rájuk eső katonai beszolgáltatásokat a közös jövedelemből fizette ki a község. Az enyhülés legfőbb oka azonban az volt, hogy egységes frontalkotásra törekedtek a Habsburg elnyomó törekvésekkel, a gyarmati sors elleni tiltakozással, és a római kathólikus terjeszkedéssel szemben. A redemptusok az udvarnál főleg ez utóbbi esetben eredményt tudtak elérni és 1730. évtől húzódó református templomépítési tervüket 1766. április 14-i királynői engedéllyel végrehajtották. Eszterházy Károly egri püspök-főispán nem tudta megakadályozni az építést, de nem tudta meggátolni a templomszentelést sem, melyet Szilágyi Sámuel debreceni püspök 1768-ban elvégzett. A község színtiszta reformátusainak egyöntetű ellenállásával találta szembe magát az egri püspök akkor is. amikor a Győrffy halom tetejére kereszt felálllítását tervezte. A madarasiak a keresztben politikai elnyomó hatalom jelvényét látták elsősorban, mely összefüggésben volt a kathólikus reakcióval. A hagyomány azt tartja, hogy a Győrffy halmot a falu apraja nagyja elhordta és a keresztállításra érkező díszes küldöttség a megjelölt helyet nem találta a községben. Később sem sikerült itt térthódítaiii a rekatholizációs törekvéseknek.

25 A belső nyugalom mintegy 15 esztendeig, 1765—1780-ig tartott. II. József türelmi rendeletével a vallási ellentétek elsimultak. De felvilágosult abszolutisztikus rendelkezései országos viszonylatban megértésre nem találtak. A Nagykunság már a polgári fejlődés útjára tért és a nemzeti állam kialakulásának eszmei hordozója volt. Az antifeudális jellegű intézkedések nem érintették, viszont a gyarmati politika fenntartása érzékenyen hatott a Nagykunság lakosaira is. József rendeletei, reformjai országos kiterjedésű ellenállásba ütköztek. A Nagykunságon viszont az osztály ellentétek törtek fel újra s az addigi egységes front felbomlott. Az irredemptusok és szegény parasztok az országos feszültséget osztálybeli ellentéteik rendezésére kívánták fordítani, elnyomatásuk alól kívántak szabadulni. A megerősödött redemptusi osztállyal szemben azonban gyengék 61