Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
A fel nem osztott határt közös tulajdonban hagyták redemptusi haszonvételként. Irredemptusok csak bérért kaphattak kaszálót, legelőt, valamint nádvágási és halászati engedélyt. A szegény redemptusok és az irredemptusok nem tudtak gátjai lenni a paraszti polgárosodásnak Kunmadarason, de mozgalmuknak mégis igen jelentős eredménye lett. Megakadályozták a nagybirtok kialakulását és csökkentették a gazdagabb redemptusok birtokszerzési mohóságát. A 100 Ft-on felüli birtokosok száma öttel csökkent, azaz 4,6%-al, a kisebb birtokosok javára. Megváltozott a forintos kulcs szerinti birtoknagyság is. A mérnök által osztott szántó terület 1 Ft-os kulcs után 300 négyszögöl, a kaszáló 60 négyszögöl volt. Ez utóbbit maguk osztották. így 1 Ft-ra összesen 360 négyszögöl esett. A legkisebb birtokos, aki 20 Ft-ot fizetett redempcióba 4 kat. hold 800 négyszögöl föld birtokosa lett. A legnagyobb birtokos, F. Nagy Gergely 326 Ft-os redempcionális összegű fizetés után 73 kat. hold 560 négyszögöl birtokkal rendelkezett. Ezen felül kapta minden redemptus osztási kulcs szerint a szöllőskerti járandóságát. 2 ' 1 Az 1764. november 1-én kibocsátott privilégiális levelet minden redemptus birtokosnak kiadták és ezzel birtokába beiktatták. A redempciós levél tartalmazta a portális és a praediumbeli redempcióba fizetett összeget. A portális redempció képezte a ház és kert telkének, a praediumbeli redempció pedig a szántó és kaszáló terület megváltási összegét, mely a továbbiakban a későbbi osztások és földjuttatások alapját képezte. E privilégiális levéllel egyidőre lezárult a redempciós földmozgatás és a paraszti rétegek egymástól elszigetelődtek. Néhány évtized alatt a lakosság V4 része rohamosan elszegényedett, minden jogból kiszorult és zsellérségre jutott, csak kötelességeik maradtak meg a földek munkálásában, rétek kaszálásában és egyéb robot szolgálatokban, melyek a közösben maradt földterületre vonatkoztak. E robot munkálatokért bizonyos adó és beszoigáltatási engedményben részesültek. Ezeket a közös haszonvéte-. lek fedezték. Ha összehasonlítjuk ez időszak számadatait az újratelepülés idejének adataival, akkor meglátszik a nagyarányú differenciálódás. 1713-ban Kunmadarason a vagyontalan osztály 2—3%-ra becsülhető. A lakosság 97—98%-ban részesült a közös föld hasznaiban. 1764. évre a vagyontalanok száma 101-re emelkedett, és a redemptusok 292-es létszámával szemben 25,7% volt. így a föld hasznaiban és egyéb haszonvételekben a lakosság 74,3%-a részesült. 1764—1796 közötti időszak Kunmadarason a redempció által létrejött paraszti polgárosodás befejező aktusa volt. A mezőgazdaság fejlődése az országosan általános feudális viszonyoktól eltérő mó60
