Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

teherként nehezedett a lakosságra a katonai elszállásolások költsége. De fájdalmasan vették tudomásul azt is, hogy a vámmentességet sem élvezhették privilégiumaik szerint. A szentágotai, a kakati vámnál gyakran összeütközésre került sor, mert hiába hivatkoztak jászkun szabadságukra, vámfizetés megtagadása miatt több alkalommal botbüntetéssel sújtották őket. Még nehezebb volt az irredemptus birtoktalan parasztság helyzete. A redempció után többnyire bérmunkából éltek s megélhetésük érdekében kénytelenek voltak alávetni magukat a kizsákmányoltatásnak. A szegény parasztok és a birtoktalanok rétege nem könnyen nyugodott bele sem az állami teherviselésbe, sem az elnyomásba. Ez időszakban a nemesek és jobbágyok közti osztály ellentétre lehet ráismerni a kunmadarasi forradalmi megmozdulásban, mely redempció ellenesség hangoztatásával részben a gazdag redemptusok elleni szembenállás volt, részben pedig Habsburg ellenes mozgalom. A polgárosodás útjára tért gazdagabb redeptusok helyzete sokkal kedvezőbben alakult s mindinkább arra törekedtek, hogy megváltott földjeiket egyéni tulajdonjog alapján használhassák. Az irredemptusok és szegényebb redemptusok ellenállása következtében a földkönyv felfektetése elhúzódott. Csak 1753. év végén készülhetett el az első földkönyv, a liber fundi, melyből kiderül, hogy 1748— 1753-ig terjedő időszakban a 20 Ft-on alul fizetőit "kiestek a redemptusok közül, s így a redemptusok száma 261-ről 246-ra csökkent. A lakosság 79,5%-a lett redemptus birtokos. A birtoktalanok száma viszont 51-ről 64-re emelkedett és a község népességének 20,5%-ra terjedt. Ők a parasztpolgári fejlődésből kiestek, egyre inkább elszegényedtek és bérmunkási sorba süllyedtek. A szegényebb redemptusok átlagban 20 Ft-os redempciójuk után 3 kat. hold 467 négyszögöl szántót négy tagban kaptak. Egy forintra eső szántó terület egy része a Berekben, másik része a Fábiánkán és Nagymezőn volt, melyet a kisosztás egészített ki. összesen 26*3^33 négyszögöl jutott 1 forintos föld váltságért. A legtöbbet fizető redemptusok földjeiket jobban tudták hasznosítani, mert 1—1 tagra összefüggőbben nagyobb földterület esett. A legtöbbet fizető redemptus Duzs András nótárius volt. 415 Ft-os kulcs után 68 kat. hold 582 négyszögölnyi szántót vett birtokba.

20 1753—1764 esztendők alatt a redemptusok az irredemptus és szegény redemptusok ellenállásának megtörését kemény kézzel hajtották végre, szükség esetén a nagykunsági kapitány közbelépését is igénybevették. Polgárosodásuk ez időszakában a földeknek mérnök által való kimérése útján örökös birtoklásra törekedtek. Az volt a céljuk, hogy kinek, kinek redempcióba fizetett pénze szerint legyen 58