Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

hátrányos helyzetbe kerültek. A redempció megkezdése után 15 esztendő múlva is jelentős erővel rendelkezett e harc. 1761. október 26-án bírói tárgyaláson Somodi Péter, Juhai János, Kenyeres Péter, Csontos György és öreg Somodi János ügyében hozott döntésből kiderült, hogy az elégedetlenkedő parasztok még akkor is hathatósan meggátolták a senátorok földmérési munkálatait.

15 Az 1750. évi kunmadarasi parasztmozgalom útnyitónak tekinthető az 1753. évi alföldi parasztfelkelésben, sőt feltételezhető Karaguly György titkosságra törekvő szándéka alapján, hogy egymással valamiféle kapcsolatban voltak, és a felkelés tervezgetésben Mezőtúr közelsége révén résztvehettek. A kunmadarasi 1750-től kezdődő mozgalom többféle kölcsönhatás közben jött létre, de mégis két tényező köré csoportosíthatjuk ki^ robbanását: a paraszti differenciálódás, mely az országos viszonyoknál jóval hamarabb következett be a Nagykunságon és a növekvő állami kizsákmányolás. A nagykunsági paraszti differenciálódás Kunmadaras esetében jól szemlélhető. Nem általánosítható ugyan minden községre, mégis jó illusztráció a redempció által létrejövő társadalmi átalakulásban. Kunmadarason a paraszti rétegződés előbb a birtokos redemptusok és a birtoktalan irredemptusok között váltott ki éles feszültséget és majdnem félszázadon át, hol gyengébb, hol erősebb összecsapást. Később a redempció végrehajtása során a törpe birtokos redemptus párasztok is ellentétbe kerültek a gazdagabb redemptusokkal, amikor azok igyekeztek kiszorítani őket a rosszabb termőerejű földekre. Az irrede7nptusok a szolgák kategóriájába süllyedtek és bérmunka vállalásra kényszerültek, mivel szántóföldjüket elvesztették és lassan a legelő, nád, kenderföldeket sem használhatták és a halászó vizekért dézsmát kellett fizetniök. A szegény parasztok rétegét a 20—25 Ft-os földváltságot fizetők alkották. Földbirtokuk nagysága állandóan csökkenő tendenciát mutatott, mert a jobbításokat fizetni nem tudták jövedelmük csekély volta miatt. Ez a réteg leginkább együttérzett a birtoktalanokkal. A jómódú gazdag parasztok képezték a redemptusi társadalom erejét s belőlük kerültek ki a senátorok és bírák. Paraszti rétegződés Családok száma Százalékarány I. Birtoktalanok, irredemptusok 64 20,5 II. Szegény redemptusok 67 21,5 III. Gazdagabb redemptusok 171 54,8 IV. Bírák, senátorok 10 3,2 összesen 312 100,0 56