Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

tatás és 6 XVII. század végén külön tanítót alkalmaztak a gyerekek oktatására. 1692—07 között viszonylag békés körülmények között élhettek. E korból ismerjük a madarasi iskolamesterek neveit is. 1692—94 között Pesti János volt az iskolamester s utódja 1695—97ben Csoíovai István lett/'

7 Ennek az ígéretes kezdetnek vetett véget 1697-ben a tatardúlás. 3. Eladás a Német Lovagrendnek (1699—1702) A török hódítás megszűnésével nem fejeződött be Madaras életében a megpróbáltatások időszaka. A felszabadító hadjáratok által a töröktől visszafoglalt országrészben csak a katolikus egyházi birtokok és a császárhoz hű földesurak birtokai kerültek vissza egykori tulajdonosaik birtokába. A Nagykunság, szabad privilégiummal rendelkező vidék lévén, nem tartozott földesúri hatalom alá. Az elnéptelenedett területet a császári udvar új szerzeménynek tekintette és kincstári tulajdonnak nyilvánította. Igazgatásának ideiglenes rendezésére Kollonich Lipót kalocsai érsek vezetésével egy udvari bizottság alakult. Az előzetes munkálatokat az ,,Einriehtungswerk des Königreichs Hungarn"-ban foglalták össze, mely csak részleteiben érvényesült ugyan hazánkban, de arról gondoskodtak Bécsben, hogy a katonai és a kamarai kizsákmányolás, a gyarmati uralom teljes legyen. A Neoacquistica Commissio által új szerzeménynek tekintett és teljesen elnéptelenedett Nagykunságot a Jászsággal és a Kiskunsággal együtt a bécsi kormány Lipót császári udvari kincstárának pénzügyi rendezésére eladta a Német Lovagrendnek. Ezzel a Nagykunság, benne Madaras falu régi kun kiváltságainak elvesztésével jobbágy sorba süllyedt és a Német Lovagrend hűbérbirtokává vált. Az eladás lebonyolítása végett, az előzetes tájékoztató tárgyalás céljából a bécsi udvar megbízta Pentz Jakab egri kamarai prefektust, hogy a Jászkunságon található javakat, értékeket és a népességet írja össze. Pentz Jakab az összeírást 1699-ben elvégezte. Az adatokat, mivel az eladás alapját képezte, inkább felfelé kerekítette, még így is sivár képet rajzol e vidékről. Két községben, Karcagon •és Madarason volt emberi élet. Madarast a lakott falvakhoz számította, bár megjegyezte, hogy 30 kolbázszéki, azaz nagykunsági család most kíván ott letelepedni. Madaras várható jövedelmét 363 Ft és 60 dénárban állapította meg. 52 napra 6 személy robotját, illetve annak pénzértékét 93 Ft 60 dénárra becsülte. Az összeírás pontosan körvonalazta az akkori Madaras határát, mely szerint keletre