Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
Gacsával, délkeletre Kápolnással.és, Fábiánkával, nyugatra Tomajjal és Szentimrével, északra pedig Szentimrével és Gacsával volt határos,, melyek fél-fél óra járásnyira feküdtek Madarastól. Tehát a XVII. század végén Madaras falu határát a mai Sziget képezte. Az Összeíró szerint földje.a Tiszával volt körülvéve s egy része, termékeny szántó volt. Gazdag halj öved elemre, jelentős nádtermelésre lehetett számítani. 58 Az eladási tárgyalások három évig folytak. A Jászkun-kerületi lakosok nevében Sőtér jászkunsági alkapitány, a nagykunságiak nevében < Nagy Bálint kapitány, Győrffi János madarasi bíró és. sokan mások felemelték tiltakozó szavukat az eladás ellen. Megmozdulások eredménytelen maradt az udvar jogtipró merényletével szemben. 59 Annyit értek el, hogy az eladásból elzálogosítás lett. 1702. március 22-én Lipót császár 500 000 Forintért elzálogosította a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Madarasért 9700 Ft, Kápolnásért 7000 Ft, Fábiankáért 4000 Ft zálogösszeget kapott. A Német Lovagrend birtokbaiktatásának a nagykunságiak ellenálltak. Karcag, Madaras és a közben telepedni készülő Hegyes lakói 1702. május 22-én tiltakozó gyűlést tartottak. Kijelentették, hogy erővel nem tudnak ellentállni a Német Lovagrend beiktatásának. Passzív tiltakozásukat azonban azzal nyilvánították ki, hogy engedélyt kértek: „szabadjon nekik, akkor, amikor kényelmes, lakásaikból kivándorolni." 0 " Az elzálogosítás elleni mozgalom madarasi vezetője: Győrffi János bíró és Fazekas András nótárius, református prédikátor volt. Ők a karcagiakkal karöltve, meg nem rettenő bátorsággal képviselték a nagy szegénységre jutott lakosok érdekét. Világosan látták a jobbágysors keservét és a Habsburg elnyomó politika tendenciáját, valamint a katholikus reakció ténykedéseit. A függetlenségi eszmék hordozói voltak és a bujdosás ideje alatt telítődtek a parasztság kuruc hagyományaival. Tiltakozó gyűlésük a hegyaljai felkelés hangulatának fegyvertelen publikációja volt, s táplálta a már nagy arányban kibontakozó kuruc népi ellenállást. Akkor már az egész országot barangolták a szegénylegények, bujdosó jogfosztottak. A bécsi udvar félt ettől az erőteljes kuruc mozgalomtól. A madarasi kuruc mozgalom vezetőiről a helyi feljegyzés megemlékezik. Győrffi János a futásban volt madarasi bíró, Fazekas András pedig prédikátor, ő lett 1711-ben a falu első levitája és nótáriusa. Győrffi Jánosról a mai Újváros részen fekvő dombot nevezték el Győrffi halomnak. Mindketten a falu népével együtt vállalták a bujdosást. Az 1702. évi elzálogosítás befejező aktusa volt Madaras falu, Kar-m
