Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

ereje. Nemzetségi kapcsolataikat pogány totemisztikus motívumok hatották át. Pogány szokásaikat nehezen tudta az erőre kapó kereszténység felszámolni. Az ellenük indított offenzíva ellenállásba ütközött. Nen túlzunk, ha azt mondjuk, hogy egész Magyarországon itt nyúlt el a térítés munkája a leghosszabban. Hiába temették el Thonuz apát az abádi révnél élve pogánysága miatt, az erőszakos térítéssel dacolva, letelepedés után színlegesen lettek keresztények. Győrffy István arról számol be, hogy 1470-ből való adattal lehet igazolni pogányságukat. Akkor is divatos volt náluk a kun módra, pogányosan való egybekelés.

26 De igazolni lehet e tényt a temetőkultusz ránk maradt hagyományaival és népi díszítő művészetük motívumaival is, (fejfák, vizén túli temetkezés stb.). A társadalmi fejlődés menetét azonban csak késleltetni tudták ellenállásukkal, de a rájuk ható tényezők szükségszerű befolyása a XIV. század végére, a XV. század elejére a helyhezkötött életformára való áttérésüket kialakította. Ekkor kezdődött meg a feudalista társadalom kialakulása. Legelmaradottabb körülmények között a Kunmadaras környékiek voltak, mert Kunmadaras határa ütköző pontban feküdt és így feudalista társadalmi átalakulásuk nem volt egységes. Az abádi révtől a madarasi Ü11Ő kanyarig a Tisza mindkét partjának megszállásáért három nemzetség folytatott szívós harcot, mely a fejlődés menetét befolyásolta. Leghamarabb a Tomaj nemzetséghez tartozók telepedtek meg. A tatárjárás alatt számuk ugyan megfogyatkozott, de birtokaik, rétjeik, halászó helyeik nagy részét meg tudták tartani. E nemzetség feudalizálódása közvetlen a tatárjárás előtt kezdődött. IV. Béla alatt települt Olas nemzetségen belül Stybes főúr uralma alatt a XIV. század elejére történt meg a társadalmi átalakulás és kezdődött meg a fejlettebb gazdasági életforma, a földmívelés. 1350 táján földvásárlással igyekeztek birtokukat gyarapítani. 1352-ben a bői nemesektől Kenderes környékét, 1397-ben pedig a derzsi nemesektől Kakatot, Sebes ért és Kárászos nevű halászó helyeket vásárolták meg. Gazdálkodásuk idején ők vették először művelés alá Madaras határának nagymezői részét. A búzát a XIV. század végén malomban őrölték. A Kakaton ők építették az első vízimalmot.

57 Legkésőbb települtek le az Ababeliek. Ellenállásukat segítette az ingoványos rétség s a Tisza berkes vidéke. Madaras György 1391. évi határrendezéskor az itt élő pásztor népelemeket fogta egybe és kötötte birtokához. A letelepedés után Madaras György, mint szálláskapitány irányította a falu életét és gazdálkodását. Uralma alá került a faluba tömörült lakosok közössége és kialakult a feudális társadalom az országos viszonyoktól eltérő új rendje. A Kunságon a szállások népe 14