Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
A POLGÁRI TÁRSADALOM KIALAKULÁSÁNAK KIHATÁSAI A GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS VISZONYOKRA (1796—1876) 1. Mezőgazdaság és állattenyésztés Kunmadarason a parasztpolgári fejlődés a Nagykunság redempcionális privilégiális jogviszonya következtében az országos átalakulást megelőzte. A földbirtokok már a XVIII. század második felében egyéni tulajdonba kerültek. A XIX. század első felében azonban az országos lemaradás és gyarmati függőviszony, valamint a feudalizmus konzerválására törekvő tendencia lelassította az előrehaladást. Csak a reformkori eszmék és mozgalmak kedveztek újra a kunmadarasi viszonyok stagnálásból való kiemelkedésének, mely a polgári társadalom végleges megerősödését jelentette. Mint láttuk ez a megerősödés a szegény parasztok és a nincstelenek rovására történt, de a gazdasági élet fejlődését eredményezte. Ezért foglalkoznunk kell vele az egész átmeneti korszakot felölelő összefoglalásban. A polgári társadalom kialakulására Kunmadarason is legjellemzőbb volt a termelő eszközök megszerzése, magántulajdonba vétele. ; Azután indult meg a vagyonosodás a termelési technika fejlesztésével és az árutermelés fokozásával, mely az értékesítési lehetőségek határain belül a mennyiségi s minőségi termelés emelésére tort. Lássuk előbb a termelési eszköz, a föld megszerzésére irányuló törekvéseket a földosztások időrendi menetében. Másodszor mérjük fel a földek differenciáltságát s vele párhuzamosan előállott társadalrni rétegződés képét. Harmadszor mérlegeljük a mezőgazdaság fejlődésének szintbeli emelkedését és annak földmívelési és állattenyésztési potenciáját. A XIX. század első felében Kunmadarason tovább folytatódtak a redempcióval elkezdődő földosztások, A mezőgazdasági életnek legfőbb tevékenysége a földek elrendezése körül folyt. Időrendi áttekintésből kiderül, hogy Kunmadaras parasztságának két irányú törekvése ütközött Össze a földrendezések során. Egyik irányt a gazdag redemptus parasztok képviselték, akik a földek minél nagyobb területének megszerzésére törekedtek, s élen a városi tanáccsal, a földosztásokat arra használták, hogy birtokukat maximálisan gyarapítsák. A másik irányban a szegény parasztok alkottak frontot annak a célnak érdekében, hogy földjeiket megoltalmazva, akadályozzák a gazdag redemptusok földszerzési kísérleteit. A történelmi fejlődés szükségszerűsége a gazdag parasztoknak kedvezett s ezzel 118
