Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

AZ 1848—49. ÉVI SZABADSÁGHARC ELŐZMÉNYEI ÉS ESEMÉNYEI 1. A reformkor. Mozgolódások A francia forradalom hatása Magyarországon a reformkorban volt érezhető. A Habsburg-abszolutizmus válsága, a feudalista társadalmi rend beomlásának több tünete a nagykunsági viszonyokra egyre jobban hatott. A magyarországi erjedési folyamattal egyidejűleg a Nagykunságon is tért hódítottak a reform kérdések, melyek egyrészről a már megindult paraszti polgárosodást támogatták, másrészről pedig a gazdasági nehézségekkel küzdő lakosságot életszínvonalának megváltozása reményében és váradalmában tartották. A reform eszmék azonban nem tudták egybefogni az ország lakosságát a Habsburg abszolutizmus elleni offenzívában, mert már kibékíthetetlen ellentét alakult ki a gazdag és szegényparasztok, valamint a nincstelenek között. E korszak magyarországi parasztmozgalmainak feltárása részleteiben még nem történt meg, de tudjuk, hogy e miatt volt nehéz a nemesség és parasztság egységes fellépése a Habsburgok ellen. Az állandósult paraszti mozgalmak okai összefonódva jelentkeztek országszerte, s objektíve egyformán a kapitalista fejlődés gátjainak megszüntetésére irányultak. A földesurak földrablásai, a parasztság földesúri fennhatóság alóli, kizsákmányolás elől való szabadulási törekvései és a szegény s gazdag paraszti ellentétek domináltak megmozdulásaikban. A Nagykunságon földesúri kizsákmányolás nem volt, de a Habsburg gyarmati elnyomás éreztette hatását. A szegény parasztok ellenszenve az elnyomást végrehajtó községi, városi szervek ellen irányult. A polgári fejlődés révén előállott osztálytagozódás pedig a szegény és gazdag lakosság egymásközti viszonyának élesedését okozta, mely a szegény népréteg megmozdulását táplálta. így aztán az országos paraszti megmozdulásokkal egyidejűleg a Nagykunságon is robbantak ki mozgalmak. Igen jól áttekinthető ez Kunmadaras esetében, mely még időrendben is beleillik az 1820-as tiszafüredi, az 1824-es mezőtúri, 1825-ös törökszentmiklósi és békési s az 1830. évi körösladányi mozgalmakkal való összefüggésbe. Kunmadarason a szegény és gazdag parasztok közötti ellentét 1820. körül kezdett legélesebbé válni. A szegénység érdekét ekkor Sároy Benjámin prédikátor képviselte, aki 1820. november 20-án tartott prédikációjában ennek hangot adott. A város vezetői annyira megbotránkoztak rajta, hogy a superintendens közbejöttével azon106