Csontos Sándor: A szolnoki Tisza Bútorgyár története – A Damjanich János Múzeum közleményei 10. (1965)
nagymértékű fokozására a lehető legkisebb beruházási költséggel. Erre legalkalmasabbnak látszottak a vidéki nagyobb városokban üresen maradt nagyobb malom, vagy egyéb épületek. Így történt, hogy egy napon — 1950-ben —, a Budapesten székelő Bútoripari Egyesülés szakemberei megjelentek a gazzal jócskán benőtt szolnoki telepen is és megkezdték a „szemrevételezést" s csakhamar az alábbiakat állapították meg: a) A nagy üres területen egy hatalmas 3200 nr alapterületű betonból épített csarnoképület áll kihasználatlanul. b) Ahhoz egy vasúti iparvágány van beépítve, amely nagyobb mennyiségű anyag- és áruforgalom lebonyolítására alkalmas. c) A telep főútvonal mellett fekszik, jól megközelíthető. d) Nagy területe tág lehetőséget ad a további terjeszkedésre. e) Kevés beruházási költséggel aránylag nagy termelő terület belállítása lehetséges. A bizottság hazautazott Budapestre. Ott rövid tanácskozás eredményeképpen papíron megszületett a Tisza Bútorgyár. Az elhatározást csakhamar követte a megvalósítás; még abban az évben, decemberben megjelent a helyszínen a dolgozók első csoportja, és az életrekeltett új gyár megkezdte működését. 2. Indul a munka. A termelés bizony igen mostoha körülmények között kezdődött, és alapos próbára tette a munkásokat, vezetőket egyaránt. A telep nem volt bekerítve. A környékbeli sertések a giz-gazzal benőtt terepet alaposan feltúrták. Kisebb-nagyobb gödrök is akadtak a disznótúrások között, szemét is jócskán. Kövezett út nem volt a gyár területén ,és így esők után valóságos sár- és pocsolyatengerben kellett közlekedniök az anyagszállító és egyéb munkásoknak. Már az első időkben megjelentek a női munkaerők is a gyárban — természetesen a férfiakéval egyenlő bérezéssel —, de nehézségekben is osztoztak a férfiakkal. A gyár egyik dolgozója így emlékszik vissza ezekre az időkre: „Az udvaron hatalmas sár. Törékeny asszonyok, leányok törhetetlen akarattal dolgoznak. Anyagmozgató kocsi nincs. A súlyos, vizes anyagot karjukon, vállukon cipelik a munkahelyekre. Zokszó nem igen hallik. A munka mellett arra is jut erejükből, hogy kultúrcsoportot alakítsanak az üzemben. Munka után járnak a próbákra. Tanulnak, hogy aztán szerepléseikkel sok szép estét szerezzenek dolgozótársaiknak." A munkának mennie kellett! Szükség volt a sok újonnan épült lakásban az új bútorokra. Sok-sok ezer új bútorra. 12