Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

jól beiszik, hangoskodik, azt mondják rá: „Jakabnapot tart". Ha berúg valaki, azt mondják: „Jakabnapot csinált".

35 16. Temetésnél lábbal viszik ki a halottat a házból, hogy ne jöjjön vissza. A halott hajából egy fürtöt a kaminba (kemence előrésze) tesznek és elégetik, hogy a szelleme ne kísértsen. Szokták beszélni, hogy temetés után ez is, az is visszajött. A halott mellé egy cipót és egy nagykést tesznek, hogy az isten enni tudjon, ha eljön a halott lelkét vigasztalni.

30 Reich Sándor 1880-ban jegyzett fel babonás hiedelmeket Tiszaabádon. Er,demes átnéznünk ezt az anyagot is az újabb gyűjtéssel való összehasonlítás végett: 1. A régi emberek azt mondják: — „Aggy a hajadbú, mert megverted a gyerekemet szemmel!" Ezzel a hajjal napkelte előtt megfüstölték a gyereket, aztán megfürdették. A fürdőbe jóféle sáfrányt, 9 sírról földet, 9 fejfáról 9 darab fácskát, 9 darab szenet, 9 féle füvet tettek, meg a ház szegletéből keresztben kivett nádat.

37 2. Aki kutyától, kutyavonítástól, vagy valami mástól megijed, arra kilencszer kell ráolvasni a miatyánkot, de nem szabad áment mondani. 3. Az ólomöntés úgy történt, hogy a beteget a mestergerenda alá fektették. A gyomrára szitát, arra sütőkendőt tettek. Ezalatt megolvadt az •ólom a tűzön. Akkor az egyik efölé tartja a vízzel telt tányért, a másik pedig beleönti a forró ólmot. Ha kiöntődik annak a valaminek a formája, amitől a beteg megijedt, elmúlik a betegség is. 4. Ha valaki hússal, vagy fekete kutyával álmodik, halál lesz a házban, vagy dög a jószágban. 5 A tüzet megsózták, hogy ne lombítson, mert ez haragot jelentett. 6. Ha a baromfi a szokottnál kisebb tojást tojt, háromszor megforgatták a fejük felett és áthajították a háztetőn, hogy ne legyen baj a házban. 7. A szitaforgatást a tolvaj kézrekerítésére ismerték. 8. Ha a leány az alvó legény tarkójáról levág egy fürt hajat, akkor a legény holta napjáig bolondul utána. 9. Luca éjjelén egy dézsa vizet állított ki a leány, hitte, hogy ha éjfélkor rövid ostort lát benne, kocsis; ha hosszú ostort, béres; ha kapát, vincellér, stb. lesz a férje. 10. Ha ki mit kutyának szánt, maga eszi meg, kihull a foga. 11. Az első tüsszentés egészséget, a második bosszúságot jelent.

33 A betyárvilágban sokan meggazdagodtak, főleg az orgazdák. Errefelé Borsos Sándor volt a híres betyár, jó komája volt Balogh József. Feltartóztatták gyakran a vásárba menő embereket, a kukoricásból álltak ki a puskacsövek, ő meg az út közepén állt. — Csak akkor lőjjetek, ha megengedem! — szólt oda társainak, mikor látta, hogy mennyire félnek tőlük az utasok. Régen a csalittói Szolnokig 13 kocsma volt. Az utolsó kocsmában ölték meg Pápait, a kocsmárost, meg a családját. Nótát is csináltak róla. Rózsa Sándor, meg Bogár Imre gróf volt. csak a Borsos Sándor volt paraszt. Azért értették a fosztogatást, azért lettek híresek. Bogár Imrének az apja is űzött ember volt. A Borsos Sándor orgazdája az öreg Szilágyi volt. Egyszer disznókat hajtottak el és egy tót beárulta Kunhegyesen. A bánhalmi kocsmában ütötték agyon az öreget. Félszemű volt. Egyszer egy gazda paprikát szórt a szemébe, attól vakult meg. 86