Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

I Az öreg Földházi Károly (97 éves) mondja, hogy Borsos Sándor őt is Mvta betyárnak. A Tisza mellett a kocsmában találkoztak és mondta aieki, hogy így lesz, meg úgy lesz. Öten-hatan voltak csupán, de nagyon féltek tőlük az urak. Akkor még nem volt pandúr, csendőr, rendőr, csak vármegyehadnagy. Az meg kerülte a betyárokat és etették-itatták őket, ha megüzenték, hogy jönnek. Abádszalókon ötven évvel ezelőtt 33 Kovács János volt, úgyhogy nehezen lehetett volna köztük eligazodni, ha nem lett volna melléknevük. Hivatalosan is kénytelenek voltak a ragadványneveket feltüntetni a vezetéknév előtt, hogy össze ne keverjék őket. Valamelyik jegyző hozta divatba, hogy a vezetéknév elé a ragadványnév kezdőbetűjét rakta. Ilyenformán: D. Kovács, P. Kovács, H. Molnár — és lassanként így is kezdték •emlegetni őket: Dé Kovács, Pé Kovács, Há Molnár. Kovács János bácsi (83 éves) elmondja, hogy az ő nagyanyja Kuthi Borbála volt. Az volt a szójárása: „Dehogynem". Ha kellett, ha nem, gyakran használta ezt a rszót, így aztán elnevezték „Denem asszony"-nak. A „Denem" ragadványnév aztán ágról-ágra a családon maradt. A Ká Kovács család neve Kuni .Kovácsot jelent: az egyik nagyanya neve Kunigunda volt, ezt rövidítették le. A Pé Kovács tulajdonképpen Paprika Kovács, a Há Molnár pedig Hagyma Molnár. Pé Nagy (Piri Nagy) János még a sógora vezetéknevét sem tudta megmondani, ha a jegyző kérdezte tőle, mert mindig csak a ragadványnevet hallotta és nem gondolt rá, hogy másképpen van beír•va, mint ahogyan emlegetik.

39 Szólásmondások Zilahy József 1897-ben 50 szemléletes kifejezést közölt Tiszaabádról, -melyek közül felidézünk néhány érdekesebbet,

04 mint pl. Csírában sült. {Kicsinek maradt, nem nőtt nagyra.) Nem jöttem én kocsin, csak a magam alkalmatosságán. (Gyalog jött.) Kicsi ól, nagy disznó — mondják, ha szűk a cipő. Orozva született a gyerek — ha nem tudják, ki az apja. Olyan gyér haja van, hogy egyik szál átkiabál a másiknak: csak így értik meg egymást! Ennek a bornak csak a teste van meg: a lelke kiszorult belőle. Ujabban

41 hallottunk még néhányat: Forgolódik, mint a tályogos ló. Jóllaktam, mint a filkó kutya. (Mindkét esetben: nagyon.) Megenné a cigányasszony köntösét is. (Ha valaki éhes, de nincs mit enni.) Megeszi a cigányasszony főztjét is. (Nem válogatós, falánk.) Az abádi pap reggel király, délben polgár, este koldus. (Valamelyik abádi pap szójárása volt; •étkezési módjára vonatkozott.) Jó idő lesz már, mert a matyók kizárták a papot a templomból. (Virágvasárnap után mondják.) Kígyókövet fújnak. (Akkor mondják, ha az emberek az utcán nagyon összedugják a fejüket és úgy beszélgetnek, vitatkoznak.) Lassan érünk messzire, úgy érünk a végire. (Mondókaszerűen használják.) A tudományos kocsis Az egyszeri gróf négyesfogattal hajtatott Egerbe. Arra hajtatott, arra mentek Kai felé. A káli templomot akkor tetőzte két ács. Persze, az ácsok a tetőről messze ellátnak és meglátták a gróf hintaját. Azt mondja az -egyik; ács a másiknak: — Nézd, milyen gyönyörű né;gyesfogat jön ottan! 87