Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

pásztorok hozták divatba a kisgyocsi botostáncot, melyet 1956-ban Szabó Károly tsz-dolgozó tanított be és a kunhegyesi járási művelődési háztáncegyüttese mutatott be. A községi és járási bemutatókon első díjat nyertek vele, a megyei bemutatón a második díjat érdemelték ki. Szüretkor szüreti mulatságot rendeznek. A táncteremben zsinórral felfűzött szőlőfürtök függenek, melyekre a megválasztott csősz vigyáz. Ha valaki úgy tud venni a szőlőből, hogy a csősz nem veszi észre, megjutalmazzák, ha rajtacsípik, megbüntetik.

2Ä Luca napján a gazdaasszonyok egymás ablakán így kiabálnak be^ — Az én tyúkom tojogáljon, a kenteké kotkodáljon! — Sokan megpiszkálják a tyúkokat az óiban, hogy a jövő évben többet tojjanak. Luca napján szokták elkezdeni a lucaszék készítését. Ez karácsonyig készült úgy, hogy minden nap kellett rajta valamit csinálni: előbb nem készülhetett el, mint karácsony estéje. Ekkor a széket gazdája elvitte a templomba és azon ülve. meglátta, hogy ki a boszorkány. A boszorkányos asszonyok fején tollas szarvak voltak láthatók, de csak ő látta. A lucaszékkel azt is meg lehetett tenni, hogy gazdája karácsony éjszakáján kiült vele a legközelebbi útkereszteződéshez és szentelt krétával egy kört rajzolt maga köré. Pontosan éjfélkor különböző állatok képében megjelentek előtte a környék boszorkányai és megpróbálták elérni őt, azonban a bűvös körbe nem tudtak behatolni Ha az illető kilépett a körből, azonnal széttépték apró darabokra — tartja a hagyomány, azonban manapság; már senkisem szórakozik a boszorkányok meglesésével.

2!) Karácsonykor a betlehemezés volt szokásban. Ma a gyerekek magukkészítette betlehemekkel járnak házról-házra. Ilyenkor járnak a cigányok is kántálni. Az ablak alatt karácsonyi dalokat énekelnek, amiért a gazdaasszony régebben kaláccsal szokta őket megjutalmazni, manapság néhány forintot kapnak. Sokan azt tartották, hogy ha karácsony első napján férfi lép a házba, aki nem a családhoz tartozik, a tehénnek bikaborja lesz, ellenkező esetben üszőborjút hoz a világra. Ha cigány lépi át először a ház küszöbét, a ház lakóinak egész évben szerencséjük lesz.

30 Szilveszter estéjén a fiatalság óZomöntéssel szórakozott. A felolvasztott ólom a hideg vízben különböző formákat vett fel és ebből próbálták kiolvasni a jövendőt. Akinek pl. kard alakúvá formálódott a megolvasztott ólom, az még abban az évben katona lesz — mondták. A lányok leendő férjük nevének kezdőbetűit vélték kiolvasni az alakokból. Nem tekinthetők ezek a tréfás találgatások babonás szokásoknak, csupán játékoknak, amelyek segítenek kimondani, megformálni a fiatalok és az öregek vágyait, törekvéseit, érzelmeit. Mindenesetre közelebb állanak a babonás hiedelmek világához, mint a felvilágosult ember bonyolult talányaihoz, melyekkel a tudat gazdagítására törekednek. Babonák, hiedelmek, mendemondák Czicze László 56 éves erdészeti dolgozó, ki több mesére is emlékezik gyermekkorából, mondotta, hogy még a húszas években is összejöttek a férfiak az istállóban — nyári estéken, de télen nappal is —, aztán ment a móka, a mese, meg a nóta. Ma már a gyermekeket sem érdekli a mese, inkább olvasnak. Jámbor János 77 éves öregember, ki olvasni sem tud, nagyon sokat mesélt már életében, de 20—30 éve nem kell már senkinek sem a mese: okosodnak, tanulnak az emberek. 82