Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

IV. TÖRTÉNELMI—TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Egy-egy falunak a társadalma napjainkban kisebb-nagyobb csoportokéból, társulásokból áll. Egy-egy falu tulajdonképpen települési (földrajzi) egység, mely politikai, adminisztratív, manuális, intellektuális és más társulásokból áll. A parasztok a településen belül nincstelenekre, törpebirtokosokra, kisbirtokosokra, szőlőmunkásokra, pásztorokra, erdei munkásokra, szinte megszámlálhatatlan csoportra oszlanak, melyek igen sok szállal kapcsolódnak egymáshoz. Az ipari munkások is sokféle csoportra bonthatók. Nyilván más jellegű társulások a családok, a vallás szerint kialakuló csoportok, a gyermekek, serdülők, a felnőttek, az öregek, az egészségesek és a betegek.

1 A falu életét figyelő néprajzi gyűjtő és kutató nem egyféle társadalmat talál a faluban, hanem különféle társulásokkal, csoportokkal érintkezik, akik ezen a területen állandóan keverednek egymással. A falu társadalma nem egységes, hanem lokalizált társadalom. Ha egységes tömbként fogjuk fel, megfigyelhetünk olyan vonásokat, amelyek érvényesek mindegyik társulásra, érvényesek kapcsolataikra is, azonban a kutatások során állandóan kísértő „általános falukép" a legtöbb esetben ellentmond a rrealitásoknak, az egyénekben konkrét módon megnyilvánuló jelenségeknek.

2 Melyek azok a történelmi-társadalmi tényezők, amelyek kihatnak egy falu, egy kisebb település társulásainak életére? Melyek azok az országos jelentőségű események, amelyek döntően szólnak bele egy kisebb — a nemzetnél mindenesetre kisebb — népcsoport életébe? Hogyan, milyen történelmi erők hatása alatt telepedett meg egy népcsoport élete mai színterén, és hogyan formálódott, hogyan alakultak ki társulásai? Milyen események hatása alatt fogyatkozott meg, és milyen történelmi tényezők gyarapították megapadt sorait? Hogyan hatott a falu — ez a zártnak látszó kis társadalom — a nemzet egészére, az ország életére mozdulatlannak látszó, állóvízszerű életével, családi perpatvaraival és munkájával, gazdasági életével, osztály viszonyaival, uraival és jobbágyaival, tudásával és tudatlanságával?... A történelem nem véletlenek játéka. Az események mérlegelése során látjuk, hogy azok logikusan kapcsolódnak egymásba, láncszerűen állanak össze egy hatalmas folyamattá, mely feltartóztathatatlanul hömpölyögteti magával kisebb-nagyobb tudású, hatalmú és törekvésű egyének és társulások látszólag szeszélyes vágyait a jövő, az elérhetetlennek látszó boldogság felé. Ma már világosan látjuk, hogy a boldogulás nem emberi szeszélyek eredménye, hogy a történelem feltartóztathatatlanul, de nem vakon vezeti a társadalom minden egységét, minden részét a jövő felé. Abádszalók a kanyargós Tisza mentén elterülő zsombékos mocsarak, susogó nádasok és tocsogós rétek sejtelmes világában élte hajdan életét. 42