Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

A termelési iránynak és aránynak összhangban kell lennie, ezért a távlat megmíütatása ad célt és értelmet a szövetkezeti mezőgazdasági munkának. A növénytermelésben nem a nagyobb területen való vetés, hanem a kenyérgabona atlagainak a növelése a fontos. A takarmány-, termelésnek, a silózásnak az állattenyésztés fokozása szempontjából van igen nagy fontossága. Az állattenyésztésben a termékek olcsóbb előállítása a legfőbb probléma. A kertészeti ágakban a zöldségtermelésből a korai termelést, nyáron nagy tömegek szállítását kívánják a fogyasztók. A gyümölcstermelés fokozása is kívánatos. A gyors szállítás, érdekében meg kell javítani a szövetkezetek bekötő úthálózatát. A tájtermelésnél rendkívül fontos a termelésre ható tényezők ismerete és a lehetőségek felismerése. Ez ad lehetőséget a specializálódásra, mezőgazdasági ipari üzemek létrehozására, különféle vízügyi problémák megoldására. Így viszont könnyebb egy tájon belül a termelőszövetkezetek együttműködése is. Mindez az önköltség csökkenését és a termelékenység növekedését eredményezi. Abádszalók éghajlati és talajviszonyai a legváltozatosabb mezőgazdasági termelésre adnak lehetőséget. Nagy jelentőségű a búza, a kukorica és a burgonya termesztése, mindegyiknek vannak hasznos hagyományai..Szép eredménnyel biztat a zöldségfélék, a gyökérzöldségek termesztésének fokozása. Fejlett szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés, víziszárnyasok tenyésztése is fokozható és eredményesen folytatható. Mezőgazdasági ipari üzemek létesítésére is gondolni kell: tejfeldolgozó, tartósító (konzerv) és szörpkészítő üzem könnyen létesíthető, s a jövedelmet lényegesen növeli.

77 A mezőgazdaságban a föld a nélkülözhetetlen és a legfőbb termelőeszköz. Fontos sajátossága, hogy lényegesen különbözik a gépektől és más felszereléstől. Míg ezek elkopnak, addig a föld nem használódik el megfelelő gazdálkodás esetén, hanem állandóan javul termőképessége. A termelőszövetkezet földszerető és értelmes parasztsága képes arra, hogy gondoskodjék a föld termőképességének fenntartásáról és fokozásáról.

78 A szocialista ember nem rabolja meg még a természetet sem, hanem megfelelően gondoskodik róla, mert a természet az ember létezésének alapja, a magyar föld, az abádszalóki föld a szocialista ember termelő tevékenységének színtere, alapja és tartozéka. Abádszalók ipari élete Abádszalók földrajzi és gazdasági tényezői nem kedveztek az ipari élet kialakulásának. Bizonyos, hogy a mezőgazdasági nagybirtokokon iparosok is éltek, azonban ezek a földesúr szükségleteinek kielégítésére termeltek, aki nékik uruk és parancsolójuk volt. Nem dolgoztak piacra, hiszen megfelelő úthálózat sem biztosította készítményeik nagyobb területre való eljuttatásának lehetőségét. Igen kevesen lehettek azonban ezek a földesúri jobbágy-iparosok is, mert 1740-ben Orczy László 44 jobbágycsaládot telepített Szalókra, akik mindnyájan iparosok és németek voltak.

79 Leszármazottaik elmagyarasodva ma is itt élnek, és sokan közülük hagyományosan folytatják apáik egykori mesterségét, iparát, mint pl. Millinghoffer József szíjgyártó, Schiffer István bádogos, Schmidt József kovács, stb.

80 Az iparok közül a kovács, a bádogos, a kötélgyártó, a szíjgyártó és a szűcsipar emelkedett ki. Egyes iparágaknak olyan kiemelkedő képviselői voltak, mint Arany Sándor aranykoszorús kötélgyártó és Rózsa Sándor, a megye leghíresebb szűcsmestere.

81 Egy 1845-ben kiállított vándorló37