Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

gazdasági életében. A szövetkezetek búza termésátlaga 9 q

;

kh, az árpáé 9,5 q/kh, a rozsé 8,8 q/kh, a zabé 10,2 q/kh. Az egyénieké az előbbi sorrendben a következő: 4,98, 6.3, 6,4, 7,28 q/kh. A kalászosokról összefoglalóan elmondhatjuk, hogy terméseredményük az utóbbi években visszaesett. Kivétel volt az 1955. év, amikor a többi évekhez viszonyítva gazdagabb termést takarítottak be. Reméljük, hogy az elkövetkező évek újra magasabb színvonalra emelik a termelést. A kukorica vetésterülete ma is a kalászosok után következik. Főleg sertéshízlalásra és más jószágok táplálására termesztik. Átlagtermésük kh-anként 25—30 q. Az abádszalóki burgonyatermelés is jó hírnévnek örvend a környéken. Főleg a nemes rózsaburgonyát termesztik — különösen a Bere-szigeten volt gazdag termés. 1957-ben a termelőszövetkezetek nélkül a községben 573 kh-on termeltek burgonyát, az átlagtermés 45—50 q. Túrkeve és Karcag piacaira is szállítanak belőle. A főzelékfélék termesztéséből a fejeskáposztát, a zöldborsót, a paradicsomot és a vöröshagymát emelhetjük ki. Ma is főként saját szükségletre termelnek. A gyümölcstermelésben továbbra is a szilva vezet, de az alma, a meggy, a cseresznye és a barack is számottevő. Amellett, hogy a környék piacaira is visznek eladni, a szomszéd községbeliek is gyakran keresik fel a község gyümölcspiacát. Különösen a tiszaderzsiek, tiszanánaiak és a kisköreiek. A szőlőterület a múlthoz képest erősen csökkent. Főként othellót termesztenek, de kisebb mennyiségben a csemegeszőlő fajtáit is. Szokás, hogy a szőlőt felfűzik, megaszalják, és így fogyasztják el télen. Bort nemigen adnak el a termelők. A községben levő számos eperfa gyümölcséből — a szilva mellett — pálinkát főznek. Híres a község görögdinnye termése is: a környék piacai is szívesen vásárolják. Az ipari növények közül elsőnek a cukorrépát kell említenünk: átlagtermése 200—250 q/kh. A napraforgó kh-anként 7—8 q termést ad. 1958-ban csupán 11 kh volt a kender vetésterülete. Mai termesztése meg sem közelíti a régit, melynek emlékét őrzi néhány dűlőnév is, pl. Abádi kenderföldek, Régi kenderföldek, Kenderföldre járó dűlő.

1

"

0 "Az állattenyésztés napjainkban nem olyan jelentős, mint régen volt. Az állatállomány közül a sertésnek száma emelkedik ki: leginkább a mangalicafajtákat kedvelik. Igen megbecsülik a jól tejelő svájci tarka szarvasmarhát. A lóáliomány évről-évre csökken: a gépierő mindinkább kiszorítja a termelésből. A juhállomány azonban az utóbbi években jelentősen nőtt, mert a termelőszövetkezetek juhtenyésztést is folytatnak. A baromfitartás napjainkban is jelentős,

76 A szocialista gazdálkodás távlatai A mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelése csak a szocialista nagyüzem, a belterjes gazdálkodás és a táj termelés mellett érhető el. Abádszalók kimondottan mezőgazdasági terület, jelentős ipari üzeme nincsen. A nagyüzemi gazdálkodásra az egész világon megértek az objektív feltételek, a mezőgazdaság mindenütt a nagyüzem felé halad, azonban a szocialista út igazabb, mert ez szolgálja a dolgozó parasztok érdekeit. A nagyüzemi kertek kialakításához azonban időre van szükség: nem elegendő hozzá a dolgozó parasztok szövetkezése, szorgalma, tudása, állami támogatásra is szükség van a kezdeti nehézségek áthidalására. Ezt azonban a saját erővel helyes arányban kell használni és felhasználni. 36