Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

A vetésterületek nagyrészét ma is a kalászosok foglalják el. Különösen őszi búzából termelnek sokat, tavaszi búzából azonban igen keveset. Gazdagon terem a búza a gyócsi földek jó minőségű csernozjom talaján, ahonnan magas sikértartalmú acélos szemtermést takarítanak be az abádszalóki gazdák. A búzatermelés fedezi a lakosság szükségleteit, sőt piacra is jut belőle. A községben működő terményforgalmi vállalat megszabott áron veszi át a felesleges termést. A búza után a vetésterületet nézve a tavaszi árpa a legjelentősebb tényező A sorrendet a rozs és a zab zárja le. A vetésterület nagysága és az egyes kalászosok átlagtermése időnként természetszerűen változik. A sorrend a termesztett növények között azonban a legutóbbi évekig változatlan volt. 1954-ben a kalászosok átlagtermése a következő volt: terme •löszövetl :ezeti: egyéni kh q átlag q kh q átlag q búza 435 2368 5,4 3366 18 068 5,6 árpa 83 603 7,2 604 3 959 6,5 rozs 10 91 9,1 266 1344 5,0 zab 24 150 6.2 78 572 7,3 Az 1954. gazdasági év eredményei igen alacsony termésátlagot mutatnak: búzából és zabból az egyéni gazdák jobb átlagot értek el, az árpa és a rozs terméseredménye már a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit mutatja. A következő évben a gondosabb munka, a nemesített vetőmag és a műtrágya meghozta gyümölcsét, mert 1955-ben a termelőszövetkezet átlagtermése búzából 11,4 q/kh, rozsból 14,4 q/kh, árpából 18,8 q/kh. Az egyénieknél is tapasztalható emelkedés, de jóval kisebb, mint a szövetkezetieknél. Búzából 6,5 q/kh, rozsból 8,0 q/kh, árpából 10,0 q/kh volt a termésátlaguk. A kalászosoknál egyáltalán nem lehet azt mondanunk, hogy termelésük állandó fejlődést mutat. Egyes években különböző jellegű természeti — erős fagy, jég, aszály, stb. — és egyéb okok nagyban befolyásolják a terméseredményeket. Bizonyos visszaesés következett az 1956. évi ellenforradalmi hatásra is. Ezen év őszén későn tudták pl. elvetni a búzát,, nem tudták kellően megmunkálni a földet, minek következtében bizonyos hullámvölgybe került a kalászosok termelése. Mind az egyéni, mind a szövetkezeti gazdaságok eredményeiben tükröződik ez a körülmény. 1957-ben B kalászosok terméseredménye a következő volt: Lenin Tsz Aranykalász Tsz Szabads. Tsz Egyéniek búza 9,9 10,1 9,0 7,8 árpa 11.4 13,0 11,2 10,4 rozs 12.0 7,7 8,0 10,0 zab — — 9,0 6,4 A szövetkezetek gyenge terméseredményeit az is magyarázza, hogy az ellenforradalom után bomlási folyamaton mentek keresztül. A három termelőszövetkezet átlagtermése búzából 9,9 q/kh, ami jóval alatta van az 1955. év 11,4 q-s átlagának. Az árpatermésnél volt a legnagyobb a viszszaesés: Itt a három szövetkezet 11,8 q átlagával szemben az 1955. év 18,8 q áüsga áll. A következő, 1958. év is hullámvölgyet jelent a község 35