Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
A Tisza mellékén jelentős kendertermelés is folyt. Szép, magas, vastagszálú kendert termeltek, melyet a falu keleti részében elhelyezkedő tavakban áztattak. Ma Keserűaljnák nevezik ezt a területet — talán azért,, mert áztatáskor elég rossz szag terjengett errefelé. 69 A XIX. század vége felé mind a paraszti földeken, mind a nagybirtokon a kalászosok termelése növekedett meg erőteljesen. Ezek közül is az őszi búza vetésterülete vezetett, de az árpa és kukorica vetésterülete is: jelentős mértékoen emelkedett. A kisparaszti birtok önellátó- volt, míg; a nagybirtok már piacra termelt. A kukorica és az árpa termelése főként. az állattenyésztést szolgálta. A nagybirtokon kiterjedt sertéshízlalás folytjamely a kukoricatermelésen alapult. Az ipari növények közül a kender és a cukorrépa termelése érdemel említést, azonban zöldség- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztakA zöldségtermesztés inkább saját szükségletet fedezett, a gyümölcstermesztés azonban nagyobb arányú volt. A gyümölcsösök között a szilva 1 állott az első helyen. A XIX. század végén a gyümölcsfák számaránya 1 a következőképpen alakult: eperfa 10 756, szilvafa 7950, almafa 4128.. meggyfa 3125, cseresznyefa 2630, őszibarackfa 2659, körtefa 1560, kajszibarackfa 922, diófa 771, mandulafa 238, gesztenyefa 190 volt a határban' és a községben. 70 Az adatok mutatják, hogy a szilva után mindjárt az alma következett., majd a meggy, a cseresznye és az őszibarack. A gyümölcsök közt említjük meg az epret is, melyről már a régebbi források is megemlékeznek. 71 ' Míg 1854-ben az egész járásban, csupán Abádszalóknak volt 300 fából: álló Epreskertje, 1897-ben az eperfák száma 10 756 volt. Ennek ellenére' a selyemhernyótenyésztés a lakosság részvétlensége miatt nem tudottmegindulni. 72 Híres volt — és még ma is az — a község görögdinnye termesztése;. A szomszéd községek piacain ma is kelendő cikk az abádszalóki dinnye:. Különösen a homoki földeken termelik. A főzelékfélék közül különösére a káposzta emelkedik ki: a határ minden részén sikerrel termelik. Az állattenyésztésről röviden csak annyit említünk meg, hogy a juhok száma mindig igen magas volt. Az 1895. évi állatszámlálási adatok szerint a következőképpen oszlott meg a község állatállománya: juh 8309, sertés 3466, szarvasmarha 2035, ló 1062, szamár 25 és kecske 14 darab. Az adatok szerint 15 778 darab baromfival rendelkezett a község lakossága, amu viszonylag elég nagy szám. 73 A felszabadulás utáni gazdálkodás fejlődése Abádszalók gazdasági életében 1945 után megjelentek a szocialista* mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek korszerű gazdálkodással kísérleteztek korszerű termelési viszonyok között. A termelőszövetkezetekben ma' már korszerű mezőgazdálkodás folyik, mert gépekkel, modern termelőeszközökkel rendelkeznek és a termelést kiválóan képzett szakemberek: irányítják. Gazdálkodásuk azért is eredményesebb, mert nagyobb, összefüggőbb területeken tudják alkalmazni a füves vetésforgót, míg az egyéni: gazdák ezt kis területű földjeiken a legtöbb esetben nélkülözni kényszerült. 74 A talaj minőségének megfelelően műtrágyát is alkalmaznak. a szükséges mennyiségben. Az egyéni gazdaságok a múlthoz képest szintén fejlődtek, mert nagyobb állami támogatást és kedvezményeket élveznek: olcsóbb gépierő, vetőmag és műtrágya áll rendelkezésükre. 34
