Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
egyik kinyúló, elterülő ága. Az átvágás következtében lett a főágból! holtág. 2 ' 1 Az élő Tisza partvonalának régen egészen más volt a jelentősége a falu életében, mint a manapság meglevő holtágnak. A török időkben a falu lakosai a Tisza és a dombok alatt folydogáló holtág között levő nádasokban bujkáltak, aztán a békésebb időkben a megszokás folytán továbbra is ottmaradtak. A régi holtágban manapság csak nagy esőzések idején van víz, azonban szélessége mutatja, mily komoly vízterület volt régen. Még ma sem mernek területére feltöltés nélkül építkezni, azonban mindig keskenyebbé válik szélesen a talajvízszint alá bemályedő síkja. Ma mellette vezet el az országút Tiszafüred felé, az út túlsó felén rohamosan épül a dombokon a szalóki és az abádi Újtelep, melyeknek lakói a temetőkön keresztül közlekednek sokhelyütt a faluközpont felé. Ily módon a temetők ma tulajdonképpen forgalmas és hangulatos parkok. 25 A Kőkereszttel átellenben a századforduló táján borzasztó (nagy) part (domb) volt, amelyiken hatalmas szélmalom kerekei csattogtak. Ma a: Dög-Tiszánál is alacsonyabban levő nagy gödör van e domb helyén, mert onnan épült a falu: itt vetették a cigányok a vályogot igen sokáig. Ma már nem szabad ezen a területen földet kitermelni, de titokban még. mindig kiásnak néhány kocsival, mert ezt a földet tartják legalkalmasabbnak az építkezéshez. 20 A ma is használatos dűlőneveket a mellékelt kis térképen 27 mutatjuk be. Ezek a következők: 1. Beltelek. 2. Abádi Tiszarét. 3. Úrbéri legelő. 4. Szökőhát. 5. Abádi kenderföldek. 6. Abádi szőlőkert. 7. Régi kenderföldek. 8. Punahalom. 9. Két szőlőköze. 10. Kenderföldrejáró. 11. Szánombánom. 12. Bodzás fertő. 13. Szanyihalom. 14. Csordás-fertő. 15. Ferenchalom. 16. Dob:halom. 17. Kis- és Nagyajtós. 18. Szőlő előtti első dűlő. 19. Szeleshát. 20. Szalóki házhelyek. 21. Szalóki szőlőkert. 22. Tanyadűlő. 23. Szilér. 24. Szil. 25. Szalóki közlegelő. 26. Szalóki gyócs. 27. Szalóki Tiszarét. 28. Tomaj. 29. Aranyos. 30. Félixmajor. 31. Lászlómajor. 32. Varjas. 33. Paphalom. 34. Homok. 35. Kecskés. 36. Kisgyócs. 37. Nagygyócs. Abádszalók mai dűlőneveit Pesty Frigyes 1864-ből származó helynévgyűjteménye alapján csaknem száz esztendő távlatából tekinthetjük át,. és már ez is sok feledésbe merülő változásra mutat rá. A régi faluk körül levő egykori kis dűlőket manapság beépítették, és ezek az elnevezések egészen „kimentek a divatból": ma már ritkán használják. Tiszaabád helyneveit Sáfár János bíró és Rácz Mihály jegyző 1864. június 1-én igen részletesen állították össze, rövid és értelmes magyarázatot fűzve az egyes elnevezésekhez. 28 (Megjegyzéseink és a térképre utaló számok a zárójelben találhatók.) Szórói-szóra ezeket írják: „Abád község határán, a Falu alján, mely jelenleg vályog vetéssel használtatik, van a Keserű, mely régenten lehet a Tisza folyam kis-erének neveztetett. (Erőltetett szómagyarázat, azonban jellemző arra a szemléletre, amely ehhez a területhez fűződött.) < Szinte a községből azon keresztül nyúlik észak felől a Bug-gát nevű töltés, amely olykor-olykor a Tisza-ág akadályoztatására, vagy megbuktatására állíttatott, s elnevezését onnan vehette. (Az előbbihez hasonló tudálékos magyarázat.) Van Vermeshát a község közelében, mely partos (meredeken emelkedő) térség lévén, régenten gabonavermekül használtatott. Mosóhát vagy Testhalom, ahová tatárjáráskor a menekvőket utolérve, a tatárok 25
