Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
leöldösvén, eltemettettek. Aba sírja, mely onnan neveztetett, hogy Oba vezér ottan temettetett el hozzátartozóivá^ most legelő. PusztaTemplom, ahol is az első Abád volt, s most legelő. Pusztatemplom-fertő semmire sem használható. Csőkehát, Csőkefertö, ahol is olykor-olykor terem sásféle. s ha szarvasmarhák belecsapnak a legelőről, s abból esznek, eldöglenek rögtön. Lekaszálva pedig szárazon nem ártalmas. Szőkehát (4) dűlő, Dudás-fertő, mely semmit sem terem. Dudáshát dűlő, kender és mindenféle veteménnyel használtatik. Bodzáshát (12), Szanyihalom (13), s dűlő szántóföldkép használtatik. Szánom és Bánom: szőlőskert, Punahalom (8) s dűlő szántóföld, Dinnyéshát legelőül használtatik. Csordás-fertő (14) olykor-olykor sok szép nád terem benne. Sashalom, s dűlő szántóföldnek használtatik. Királyhalom nevét azért ruháztatták rá, hogy a többi halmoknál legnagyobb. 2il Sionhalom nevét onnan vette, hogy az egyházi személyek verései mindig onnan voltak Őszön és Tavaszon. Ferentzhalom (15) szántóföld. Mátéhalom szántóföld. Dobihalom (16), Pap Getzi szik, dettó. Portsákos, Bata lapossá s szikje, Sóstó, mind szántóföldnek használtatik. Nagy és Kis Fertő legelő, s kaszállónak használtatik. Zádori ház düllő szántóföld. Nagy és Kis Ajtós szántóföld (17). Adámi szik: Adámi Istvánt régenten a ló ott ölte meg, arról neveződik. Régi kenderföld (7) szántóföld, öreg és Ujj Szöllőskert (6), Szeles Major térsége, abban ajján kívül felfelé három padozatú, alatta nagy pintze, díszes Magtár van a Nagyságos Vodjáner Testvér Uraké. Környékén pedig a Régi Vermeshát és régenteni Borjújárás jó szántóföldnek használtatik. Szinte környékén van félhold területű Epreskertnek való föld, és amellett a Zsidó Temető. (Ebből az utalásból és a temetőben ma is látható régi sírkövekből következtethetünk arra, hogy a zsidóságnak igen komoly szerepe volt a régi falu életében.) Abád községben szinte van a Nagyságos Vodjáner Uraknak a Tisza partján pompás három padozatú Magtára, ami is régenten Ciframalom volt, 4 kőre járt és Nagyságos Báró Orczy László Uré volt. (A malom épületét fából faragott, cifra oszlopok díszítették a szóhagyomány szerint.'* 0 ) A Réten (26) levő hellyek megnevezése. A község alján jelenben Káposztaföld, Fok, Csurgóhát, Kissziget, Holt-Tisza T. Nánaiak birtoka. Itató, Gombos és Kis Márton Erdeje, úgyszintén Nagy Erdő: ottan van a komponni átjárás, a Tiszán Rév, Kis és Nagy Méhfenek, Varjas, Pap tava, Farkasfenek, Nádas Tó, Morog ódal, Egyes és Kettős Kerektó, Kurupi lapossá, Görbefenek, Sarkad lapossá, Erfű, Halászhalom: a halászok szoktak ottan régenten tanyázni, s onnan neveztetett el." Tiszaszalók dűlőneveit 1864. június 24-én Kiss István bíró, Dajka István hites Esküdt és Erdélyi László jegyző állították össze. 31 Ez is igen gondos munka, mint erről a következőkben meggyőződhetünk. „Szalóknak van 1068 ármentesített, 451 hold árvízjárta Tiszarétje (27), melyet a Nánai Határtól a holt Tisza, Taskony pusztától pedig az ún. Keskenyer választ el. Ezen rétségben vannak több fenekek, erek és fokok, ún. Bodnárfok, Madarászfok. Fényestó, Sulymostó, Kerektó, Lepénytó, Rühestó, Farkasfenek, Gáncsfenek és Pazsagallya... Ezeken felül van még itt ezen rétségnek egyik sarkához csavarodó igen nevezetes ér, az ún. Mirhó ere... A Mirhó folyása által haj dánt borított árvizes terület, a szalóki, taskonyi, burai, roffi, gyendai és kunhegyesi határokba mindenütt Gyócsnák (36—37) neveztetik, talán azért, mivel árvizek idején azon roppant terület természeti tulajdonságánál fogva, vagy mint a szé26
