Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

gyobb kiosztást, a négyökrös ennek kétharmadát, a kétökrös pedig egyharmadait. A juttatott földek terjedelme arányos és az egyes birtoknagyságcsoportok kiosztásai között az ekerészek — (6 ökrös — 4 ökrös, 2 ökrös, gyalog jobbágy) — egymáshoz való arányát, a 6:4:2:1 számviszonyt lehet felfedezni. Gyakran megtörténik, hogy az egyik 6 ökrös több földet kap, mint a másik 6 ökrös, az egyik 4 ökrös többet, mint a másik 4 ökrös. Ez a megkülönböztetés a dűlőosztályozással van összefüggésben. A méltányosság elve ugyanis megköveteli, hogy az a gazda, akinek a sorsolás alkalmával távoli, vagy rosszabb földek jutottak, némi kárpótlást nyerjen azzal, hogy nagyobb terjedelmű földet kap, mint az a gazda, akinek ugyanakkora igaerőhöz jobb fekvésű földek jutottak. A dűlőosztályozás inkább a sok dűlőre tagolt nagy faluhatárokon szokott jelentkezni és módosítja a földközösségi birtoknagyságcsoportok egymáshoz való arányát, teremt két különböző kiosztású 6 ökrös, 4 ökrös, stb. gazdaságot. Az újraosztásos földközösség kétféle módon tudja biztosítani a földparcelláknak az ökrök számához viszonyuló kiosztását s ennek megfelelően a dűlők parcellázása is kétféleképpen történhetik. Az egyik faluiban minden gazda minden dűlőben kap földet, de a földparcellák terjedelme az ökrök számának megfelelően különböző. A másik faluban a földparcellák terjedelme valamennyi dűlőben azonos, de itt a 6 ökrös gazda arányosan több parcellát kap, mint a 4 és 2 ökrös gazda. Az előző esetben tehát minden gazdának ugyanannyi darabszámú, de egyenként különböző kiterjedésű földje van, az utóbbi esetben pedig különböző darabszámú, de azonos terjedelmű parcellák osztatnak ki a különböző igaerejű gazdaságokhoz. Az újraosztásos földközösségben az igátlan gyalogjobbágy is igényelhet földet, s az ilyen gazda rendszerint a kétökrös jobbágy foldjutalékának felét kapja, s azt kézimunka ellenében más ökrös gazdákkal munkáltatja meg. Ugyanígy juthat földhöz a házas vagy hazátlan zsellér is. Ezek szerint a földközösség jobbágy társadalma a következő rétegeket mutatja: 1. 6 ökrös jobbágy: egész ekés gazda, egész gazda, első gazda. 2. 4 ökrös jobbágy: 2

/3 ekés, cimborás, (mással összefogó. 3. 2 ökrös jobbágy: 7a ekés, cimborás, mással összefogó. 4. Gyalog, igátlan, marhátlan, kinek háza és földje van, de

1 igája nincsen. 5. Földes vagy földnélküli, házas vagy hazátlan zsellér. Gyakran előfordul, hogy a 2

k és 7a e

kés gazdát egyformán félekésnek nevezik és egyáltalán ökrös vagy ekés gazda megjelölés mellett vele azonos értelemben mindig használni szokták az egészhelyes, egész házhelyes, félhelyes, félházhelyes, stb. kifejezéseket, szóval a telekrendszerben használatos megjelöléseket. 10