Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

test, .kétnapi (kaszálást teljesítenek, 120 mérő majorföldet ősszel-tavasaszal elvetnek. Robot szükség szerint, kilenced természetben mindíkét földesúrnál. „Száraz malmok helységünkben az uraknak vannak. Szőllőskertünk vagyon. Nád- és gyékénytermő rétünk vagyon, kiből épületeinket és fűtésünket megtehetjük. Az grófné (Hallerné) részén egy egész házhely után vagyon 6 darab föld, kikben öszveséggél 36 mérőt vetünk. Az paulinusok részén pedig egy egészhelyes gazda elvethetett annyit, mint az grófné részén lévő egészhely után vetnek, de gazdaszámra ki nincsenek szabva a földek, 'innét darabszámát földeinknek nem tudjuk." Kőtelek. Földesurai a Halfer, Orczi, Sághy, Ottlik, Okolicsányi, Patai és Czingel családok. A föld kétharmad része szikes és terméketlen. Nyári és télá legelő elegendő, van szárazmalom és gyékény, tüzelő céljaira. Majorüzem egyik földesúr birtokán sincsen. A jobbágyok Haller, Orczi és Sághy részén szokás szerint, a többi földesúrnál árenda szerint teljesítik szolgáltatásaikat. Haller jobbágyai együtt fizetnek 32 Ft cenzust, adnak minden tehéntől egy itce vajat, minden ga^da egy zsákot, tojást . pedig lehetőség szerint. Orczi-részen egy pár vonómarha után fél forint, fejőstehén után egy messzely vaj, Sághy-részen egy zsák, egy itce vaj, egy liba, egy pár csirke. Ottliknál együttesen fizetendő 17 Ft-on. Marsovszkynál 10 Ft-on, Patai egy jobbágya 4 Ft-on, Czingel jussán pedig 8 Ft-on váltják meg a szolgáltatásokat. Haller, Orczi és Sághy jobbágyai szükség szerint robotolnak és a kilenceddézsmát természetben fizetik. „Szántóföldeink a gabonát meg nem termik és aki van is, nem jó. Kaszálónk se igen van, árpát nem vethetünk. Mivel határunknak egyenetlensége nem engedte soha, hogy igaz egyenes dűlőkre szántóföldeink legyenek, azért darabban leníii egy házhely után való szántó földeinket nem mondhatjuk, hanem egy első gazda vethet el 40 posonyi mérőt az egész határban." Mezőtúr. A mezőváros egyik része az Aspermant-Paluska, másik része a Kállay-család földesurasága alatt állott. Földje jóminőségű, egyszeri szántásra is termékeny. Száraz malmok helyben, nyári legelő elég, szőlőskertek vannak, de erdő, nád- és gyékény termő hely nincsen. Majorságot egyik földesúr sem tart üzemben a város határában. Palusika-részsn 1756-ban urbáriumot vezettek be, de tíz év múltán ezt hatálytalanították és szerződéses viszonyba léptek. Kállay-részen mindig szerződés szerint szolgáltak. A robotot Kállay-részen 4000 Ft-on megváltják. Kilenceddézsnaa mindkét részen árendában. „Baluska-részen egy egészhelyes gazda városban levő házával együtt 12 frtat fizet. Ami külső földeinket illeti, az házátul minden gazda egyenlőképpen 2—2 frttal fizeti háza taxáját, a sellérek pedig 1 tallérral. Ezelőtt való esztendőben pedig többet fizettünk. Adunk 400 kaszást, teszünk feltakarítást, behordást, tavaszi és őszi szántást az uraság kívánsága szerint. Kállay-részen szerződés szerint 4000 frtot fizeti