Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

tünk. Hány darab földünk vagyon egy egészhelyes gazda részire kiszabva, azt nem tudhatjuk, mivel mind kaszállónk, mind szántóföldünk a tmathematicus osztása szerint egy darabban vagyon, értvén ezt Kállay família részérül is." Nagyiván. 1596-ban portyázó tatár csapatok elpusztították s ettől kezdve másfél évszázadon keresztül lakatlan. Földesura, az egri káptalan, 1712ben megkísérelte benépesíteni, de az új lakosok néhány év múlva szétszéledtek, Nagyiván újból néptelen pusztává lett. Szántóföldjeit 1730 táján a debreceniek, legelőit 1735—1748 között 100 forint bérösszegért Butler Lajos, 1751-től 1754-ig az egyekiek bérlik. 1754-ben 11 boconádi jobbágy telepedett meg a puszta falu határában s miután a letelepedési engedélyt a káptalantól megkapták, 1755 április 24-én az új telepesek. névszerint Kovács Mihály, Kurucz Márton, Kovács István, Kovács Jánosi, Medve Mátyás, Csontos György, Czdnege György, Czinege József, Kováts János, stb. — megkezdték kunyhóik felépítését az uradalmi tiszt által kimért házhelyeken. A káptalan évi 800 forint cenzusért, 3 akó olvasztott vajért, 3 hízott sertésért 12 évre átengedte nekik a határ összes haszonvételeit, a kocsma és mészárszék hasznát.

11 1767-ben újabb szerződésbein a bérösszeget 1000 forintra emelte fel a földesúr. Se dézsma, se robot nincs^ csak hosszú fuvar. Nagykörű. Földesurai a Haller-, Orczi-, Sághy-, Marsovszky-, Ottlik-, Pataicsaládok. Haller-részen az egészhelyes fizet 2 forintot, 1 pár csirkét, 1 zsákot, 25 tojást, minden fejőstehéntől 1 itce vajat és minden termő gabonából heteddézsmát, Orczi-részen minden pár vonómarhától 30 krajcárt, az egészhelyes 40 tojást, 1 pár csirkét, dézsmául nyolcadot. Ságnyrészen gabonából tizedet, a föntebbiekhez hasonló mennyiségű terményszolgáltatást. E három földesúrnál robot szükség szerint. A többi földesúr részén nincs se robot, se dézsma, mert összes szolgáltatását az egészhelyes 10—14 forinton megváltja. Földesúri majorüzem nincs a falu határában. „Szőlleink, nyári és téli legelőnk, nád- és gyékénytermő rétünk vagyon. Szántóföldeink szikesek és soványak, gyakori trágyázás kell. Haller részén egészhelyes gazdának vagyon 18 drb földje, Orczi részén 12, a többi uraság részin is az említett szám és mérték szerint." Nagyrév. A falut Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a rácok tűzzelvassal elpusztították, a környék többi falujával — Inoka, Sas, Ug — együtt. Nagyrév lakói a környék egyetlen épen maradt falujába, Tiszakürtre menekültek át, onnét 1717—1719 között telepedtek vissza Nagyrévre.

12 Földesurai 1770-ben a Vajda- és Harangi-családok. A határ igen szűk, de a föld jóminőségű és termékeny. Robot nincs. A Harangi-részen levő jobbágyok szokás szerint szolgálnak. Kilenced természetben. A földesurak szántóvető majorságot tartanak üzemben. 28