Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

lottak a készpénz, adózások? Milyen „hasznai vagy fogyatkozásai" vannak? (Haszon pl. a piac közelsége, a föld termékenysége, fogyatkozás: az áradás gyakorisága, a föld terméketlen volta). Hány parcellában feikiszenek egy-egy jobbágytelek földjei és rétjei a határban; hány napi és hány marhával való robotot tettek ekkoráig az uraságnak? Adtak-e kilencedet és más szolgáltatásokat terményben, konyhára valóban, készpénzben? Hány puszta telek van a faluiban? Az összeírások és feleletek részadatait egy összefoglaló kimutatásiba is felvették, mely a szántóföldek terjedelmét pozsonyi mérőben adja, míg a községenkénti összeírások nem egyszer holdakban tüntetik feL A megyei rendek mindezek alapján az 1770 május 30-i megyei közgyűlésen hajtották végre a községek osztályozását. A talaj termékenysége, haszna és fogyatkozásai figyelembevételével 4 osztályba sorolták a községeket. Brunszvifcnak azt jaivasolták, hogy az első osztályú községben az egész, telek kapjon 14 hold szántót, a másodosztályú községben pedig 16 holdat, a harmadosztályúban 18 holdat, a negyedosztályú községekben pedig 20 holdat. A királyi biztos az állampénztár érdekeit képviselve igyekezett a jobbágy teherbíró képességét a földesurak ellenében biztosítani azért, hogy annak zsírját először az állaimpénztár szedhesse le. A jobbágyföld terjedelme körül kifejlődött vitáikat végül is az uralkodó zárta le azzal, hogy a jobbágytelki állománynak Heves és Külső-Szolnok megyére érvényes kiterjedését a következőkben állapította meg: I. osztályú faluban 26 hold, II. osztályúban 28, III. osztályújban 30, IV. osztályúban 32 hold szántóföld az egésztelek szántóilletősége. 1771 július 3-ig befejeződött a teléktartozékok és úrbéri szolgáltatások megállapítása, s ezen adatoknak az urbárium végéhez^ fűzött úrbéri táblázatokba való bevezetése. Az „úrbéri" — vagyis Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel szabályozott — telkek kiszabásának módját az uralkodó az urbárium végrehajtását eszközlő megyei tisztviselők számára adott utasításban a következőképpen írta elő: Az előzetes úrbéri összeírásban foglalt terület adatokból kell megállapítani, hogy a jobbágyok akkori tényleges szántóföld állományából a község osztályának figyeleimbeivételével hány egész, fél, negyed vagy nyolcad telek alakítható. Telkek alakítására fel kell használni elsősorban az akkor jobbágykézen levő összes földeket, de felhasznállhaták a pusztatelkek földjei, a bérföldek vagy azok a területek, melyeiket a jobbágyok a számukra megállapított illetőségen felül bírnak. Együk jobbágy földníölöslegét fel lehet használni a másik jobbágyteleknél mutatkozó hiány pótlására. Nyolcad teleknél kisebb telket nem lehet kiszabni. Minthogy az előzetes úrbéri összeáírásba felvett jobbágyföld kiterjedése legtöbb esetiben nem egyezik pontosan valamelyik kiszabható résztelek terjedelmével, pl. az úrbéri egész telek terjedelmét nem éri 21