Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

négyszögöl. A szabályos jobbágytelek alapja az állami adónak, azt a föl­desúr nem csökkentheti. A jobbágyok szolgáltatásait a Mária Terézia­féle országos urbárium egységesen állapította meg. Ezek közül fontosab­bak: minden telkes jobbágy és házas zsellér évente egy forint füstpénzt (telekbért, cenzust) fizet, ez a füstpénz a résztelek után is egy forint. A robot viszont a teleknagysággal arányos: az egész telkes jobbágy heti egy napi, vagyis évi 52 napi igásrobottal vagy ehelyett 104 napi kézi napszámmal tartozik urának. Csak aratás, kaszálás és szüret idején lehet a heti egynapi robotot megduplázni. De ennyivel a későbbi hetek robotja csökken. A fél, negyed és nyolcad telkek után az egész telekre eső robot arányos hányadát kell teljesíteni. Évente egyszer négy egész telek ösz­szefogva, legfeljebb kétnapi járóföldre hosszúfuvart teljesít. Minden egésztelkes gazda ád esztendőnként az uraságnak konyháravalóul két csirkét, két kappant, 12 tojást, egy itce kifőzött vajat, harminc egész­telkes együttesen egy borjút. A föld minden terméséből, úm. búzából, rozsból, árpából, zabból, kenderből és lenből, továbbá méhekből, bárá­nyokból és gidákból, „melyek azon esztendőben lettének", kilencedet adnak a jobbágyok a földesuraknak. A kender—len kilenced helyett sza­badságában áll az egész helyes jobbágynak hat fontot megfonni az ura­ság kenderéből. Vadászat, madarászat, halászat joga és jövedelme egye­dül az uraságot illeti, éppúgy a vásártartás, mészárszék, vámbevétel is. A jobbágy telekhez tartozó földeket és réteket a földesúr ezután csak akkor cserélheti el, ha helyettük a határban ugyanannyi, hasonló minő­ségű és termékenységű földet ad. A jobbágyföld jövendő sorsáról az új urbárium első pontja intéz­kedett. Ebben a pontban kellett meghatározni, hogy a megye 1—1 köz­ségében hány hold szántóföld és hány kaszás rét — vagyis egy ember által egy nap alatt lekaszálható rét — tartozzék egy egész telekhez. Vagyis egykorú kifejezés szerint mekkora szántóföld- és rétterület alkossa az úrbéri telki állományt. Ennek a kérdésnek a helyszínen leendő megtárgyalására és álta­lában az egész úrbérrendezésnek lebonyolítására az uralkodó királyi biztosul Brunszvik Antal udvari tanácsost nevezte ki, aki 1770 április 1-vel kezdte meg működését Heves és Külső-Szolnok megyében. A megye szolgalbírája által ugyanakkor összeíratta a jelenlegi úrbéri vi­szonyokat;. Jegyzékbe vették az összes telkes jobbágyokat, házas és ha­zátlan zselléreket, megjelölve mindegyiknél a, belső telek, a szántóföld és rét terjedelmét, és ahol ismeretes volt a telek nagysága, azt is.. Föld­közösségi falvakban a földek legutóbbi kiosztása szerinti terjedelemmel vették fel az akkor használt földeket. Ugyanakkor 9 kérdőpantra nézv.3 vették ki a jobbágyok feleletét: Volt-e urbárium a községben vagy csak szokás, vagy szerződés szerint szolgálnak-e a földesuraknak? Miből ál­20

Next

/
Thumbnails
Contents