Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

négyszögöl. A szabályos jobbágytelek alapja az állami adónak, azt a földesúr nem csökkentheti. A jobbágyok szolgáltatásait a Mária Teréziaféle országos urbárium egységesen állapította meg. Ezek közül fontosabbak: minden telkes jobbágy és házas zsellér évente egy forint füstpénzt (telekbért, cenzust) fizet, ez a füstpénz a résztelek után is egy forint. A robot viszont a teleknagysággal arányos: az egész telkes jobbágy heti egy napi, vagyis évi 52 napi igásrobottal vagy ehelyett 104 napi kézi napszámmal tartozik urának. Csak aratás, kaszálás és szüret idején lehet a heti egynapi robotot megduplázni. De ennyivel a későbbi hetek robotja csökken. A fél, negyed és nyolcad telkek után az egész telekre eső robot arányos hányadát kell teljesíteni. Évente egyszer négy egész telek öszszefogva, legfeljebb kétnapi járóföldre hosszúfuvart teljesít. Minden egésztelkes gazda ád esztendőnként az uraságnak konyháravalóul két csirkét, két kappant, 12 tojást, egy itce kifőzött vajat, harminc egésztelkes együttesen egy borjút. A föld minden terméséből, úm. búzából, rozsból, árpából, zabból, kenderből és lenből, továbbá méhekből, bárányokból és gidákból, „melyek azon esztendőben lettének", kilencedet adnak a jobbágyok a földesuraknak. A kender—len kilenced helyett szabadságában áll az egész helyes jobbágynak hat fontot megfonni az uraság kenderéből. Vadászat, madarászat, halászat joga és jövedelme egyedül az uraságot illeti, éppúgy a vásártartás, mészárszék, vámbevétel is. A jobbágy telekhez tartozó földeket és réteket a földesúr ezután csak akkor cserélheti el, ha helyettük a határban ugyanannyi, hasonló minőségű és termékenységű földet ad. A jobbágyföld jövendő sorsáról az új urbárium első pontja intézkedett. Ebben a pontban kellett meghatározni, hogy a megye 1—1 községében hány hold szántóföld és hány kaszás rét — vagyis egy ember által egy nap alatt lekaszálható rét — tartozzék egy egész telekhez. Vagyis egykorú kifejezés szerint mekkora szántóföld- és rétterület alkossa az úrbéri telki állományt. Ennek a kérdésnek a helyszínen leendő megtárgyalására és általában az egész úrbérrendezésnek lebonyolítására az uralkodó királyi biztosul Brunszvik Antal udvari tanácsost nevezte ki, aki 1770 április 1-vel kezdte meg működését Heves és Külső-Szolnok megyében. A megye szolgalbírája által ugyanakkor összeíratta a jelenlegi úrbéri viszonyokat;. Jegyzékbe vették az összes telkes jobbágyokat, házas és hazátlan zselléreket, megjelölve mindegyiknél a, belső telek, a szántóföld és rét terjedelmét, és ahol ismeretes volt a telek nagysága, azt is.. Földközösségi falvakban a földek legutóbbi kiosztása szerinti terjedelemmel vették fel az akkor használt földeket. Ugyanakkor 9 kérdőpantra nézv.3 vették ki a jobbágyok feleletét: Volt-e urbárium a községben vagy csak szokás, vagy szerződés szerint szolgálnak-e a földesuraknak? Miből ál20