Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

szabályos telekrendszerben a földesúrtól függetlenül nem csökkenthető, de nem is növelhető. A jobbágyföldek végleges kihasítása után fönnmaradó határrészek a földesúr kizárólagos rendelkezése alá kerülnek. Ezekből vagy majorsági táblákat alakít, vagy pedig bérbeadja jobbágyainak. A földesurak, az úrbérrendezés előtt nemi hiába tartották a szabályos teleikrendszert a jobbágyföldek legmodernebb birtoklásformájának. Az erőltetett telkesítéssel értékesíteni tudták azokat a rossz földeket, amelyeket a földközösség rendszerében önként senki föl nem vállalt volna. Különválasztották a majorságföldeket, de nem azért, hogy saját üzeműikben maguk gazdálkodjanak rajtuk, hanem, hogy készpénz — vagy terményárendáért, esetleg súlyos fuvarrobotok ellenében jobbágyaiknak bérbeadják azokat. A saját üzemű majorsági gazdálkodást ezen az áradásos, szikes talajon most még kockázatosnak tartják. Igyekeztek minél nagyobbszámú parasztot minél kisebb telekre ültetni, hogy a törpegazdaság a jobbágy család megélhetésére elégtelen lévén, használója a drága majorföldek bérbevételére kényszerüljön. A földesúr szívesebben látja földjeit a sok törpegazdaság közt szétaprózva, mintsem néhány zsírosparaszt kezén, mert amazokból több haszna van. (Vannak olyan jobbágyszolgáltatások, melyek függetlenek a jobbágyföld kiterjedésétől.) A tiszapüspöki jobbágyok elpanaszoljálk, hogy földesuruk 1768-ban bevezette náluk a szabályos telekrendszert, de csak feles negyed telkeket alkotott, egésztelkes gazda egy sincs köztük. A félhelyesre is majdnem annyi robotot vetett ki 15 hold földje után, mint amennyit másutt az egészhelyesre szoktak: évi 49 igásnapszámot. A robotot nem természetben szolgálják le, hanem kötelesek készpénzen, drágán megváltani. De a földesúr ettől függetlenül mégis igényt tart fuvarjaikra, kötelezi őket, hogy neki díjazás ellenében fuvarozzanak, de ez a napi fuvardíj lényegesen kevesebb, mint amennyit ők robotfuvar váltsága címén a. földesúrnak fizetnek. Miután kevés- telekföldet kaptak, kénytelenek majorsági földeket fölvállalná. Ezekből a drága földekből már annyit kaphattak, amennyit akarnak. A telekszabályozás tönkretette őket, két gazda máris elszökött, hat gazda máshová ment lakni, a negyed- és nyolcadtelkek közül 3—4 telek megüresedett, használóik lerakták a felvállalt földeket, „mert elégtelenek voltak azoktul fizetni".* AZ EKÉS TELEK. Hasonló körülmények között jött létre és hasonló következményekkel járt az ekéstelek rendszerének bevezetése CibaRháza, Dévaványa, Kőtelek, Kenderes, Nagykörű, Nagyrév, Tiszainokai, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszavarkony, Tiszaug és Vezseny községekben. Ez a birtoklásforma is a földközösség megszüntetését és az egyéni földhasználat bevezetését jelenti. A szabályos telektől annyiban különbözik, hogy a földek itt nem 13