Madaras László szerk.: Vendégségben őseink háza táján (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1996)

Raczky Pál: Az első paraszti falvak a Közép-Tisza-vidéken az újkőkor elején (Szajol-Felsőföld települése)

termelő gazdálkodás embereinek e szimbolikus látásmódja gyökeres ellentétben van a halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népesség eredendő realizmusával. Az utóbbiak meghatározó élménye az ember és környezet viszonyában észlelt direkt kapcsolat volt, amely közvetlen ráhatásokkal, bizonyos racionális praktikákkal befolyásolható. A Szajol-Felsőföldön feltárt újkőkori ház és annak emlékanyaga — a felsorolt tények és következtetések fényében — nem egyszerűen a termelő gazdálkodás kezdeti stádiumát képviseli, de az egykori lakók szociális életterét, szimbolikus világképét, valamint „templomát" jeleníti meg egyszerre. A szajoli lelőhely újkőkor eleji, abszolút korára nézve két radiocarbon mérésadatot tudunk megemlíteni: Kr. e. 5960 ±250 és 5280 ±240. Ezek nagyjából a Kr. e. VI. évezredet körvonalazzák a Körös-kultúrára vonatkozóan. Ajánlott irodalom Horváth F.: A Survey on the Development of Neolithic Settlement Pattern and House Types in the Tisza Region. Varia Archaeologica Hungarica 2 (1989) 85—101. Kalicz N.: Agyagistenek. Bp. 1970 Makkay J.: A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei. Bp. 1982 Meier-Arendt, W.: Überlegungen zur Herkunft des linienbandkeramischen Langhauses. Varia Archaeologica Hungarica 2 (1989) 183—189. Raczky P.: A házba való temetkezés szokásának kezdetei Délkelet-Európában. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához (Szerk.: Hoppal Mihály—Nóvák László) Bp. 10 (1982) 17—26. 30