Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Szabó István: Városi polgárok a századelőn

„A szurokfekete sár kellemetlenségét még növelte a borongós téli éjszakák sötétsége — olvashatjuk ismét Vörös István visszaemlékező feljegyzésében. — Az érdemes magisztrátus 1879-ben 46 petróleumlámpást állíttatott fel. A MÁV pályaudvartól a Tisza hídig 30 drb, a Nerfeld háztól a nagytemplomig 8 drb, a Magyar és Német (ma gróf Apponyi Albert — 1999-ben: Táncsics) utcában 3-3 drb és a Scheftsik ház melletti utcában 2 drb lámpa fénye oszlatta el az éjjeli sötétséget. Idővel fokozatosan a város többi utcája is részesült a világítás áldásában. A petróleumfény bizony lukszus volt még ekkor. A legtöbb szolnoki család asztalán olaj-, vagy faggyú mécses pislogott jóval ezután is. Gyertya csak rangosabb családok lakásában égett. A petróleumlámpákkal a lovas lámpagyújtogatók — szinte szolnoki különlegesség — is letűntek másfél évtizeddel ezelőtt." (Vagyis közvetlenül a századfordulón). Ez pedig igencsak kevésnek bizonyult ahhoz, hogy Szolnok, mint új megyeszékhely felragyogjon a kiegyezés után rohamosan polgárosuló magyar társadalom egén. Pedig még csak eztán jött a világháború, a forradalmak miatti szűk esztendők kora, illetve Trianon, mely ugyan területcsonkítóként nem érintette Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét, de miként az ország egészét, szegényes kínálatával, visszafogott, behatárolt anyagi lehetőségeivel igen. Úgyhogy luxusra, a város kielégítő mértékű közvilágítási szükségletének megoldására még hosszú ideig nem igen kerülhetett sor. Bizonyítja ezt az az 1933. évről kelt városi közgyűlésről jegyzőkönyvbe rögzített adat is, amely 13604/1933 szám alatt az alábbiakat tartalmazza: Előadó bemutatja a m. kir. államrendőrség szolnoki kapitányságának megkeresését az éjszaka kivilágítás mértékének elégtelen tárgyában. Bejelenti, hogy 1931 évfolyamán a képviselőtestület által kiküldött takarékossági bizottság javaslatára csökkentette a közvilágítás mértékét, miáltal az Iparvállalatok évi budgetjében 10.000 pengős megtakarítás éretett el. Ezen idő óta nem csak az államrendőrség, de a nagyközönség részéről is állandó panasz tárgyát képezte az utcai közvilágítás elégtelen volta. Éppen ezért javasolja az állandó bizottság, hogy a közvilágítás bizonyos mértékben emeltessék, a közvilágítási lámpák gyertyaerősségénekfelmérése által. Ezen javaslat elfogadása által mintegy 4.000-5.000pengő többlet kiadás fog előállni. VÉGHATÁROZAT A képviselőtestület állandó bizottsága javaslatának elfogadása mellett elhatározza, hogy a városi közvilágítás a következőképpen erősítendő meg. 23