dr. Kertész Róbert: Főtértörténet (A Damjanich János Múzeum kiállításvezetői, 1998)

KERTÉSZ RÓBERT: ELŐSZÓ

Kertész Róbert megyei múzeumigazgató rr & ELOSZO A Damjanich János Múzeum homlokzatának átalakítása (1961} A Kossuth tér északnyugati sarka (1960-as évek vége) • 3 Pogány Gábor Benő szobrászművésszel folytatott baráti beszélgetésen, ez év szeptemberében kezdett körvonalazódni a Főtértörténet című kiállításnak az alapkoncepciója, amely a szolnoki Kossuth tér utolsó száz évének történetét mutatja be archív képeken, valamint a főtér jövőbeli rendezési elképzeléseinek egyik lehetséges perspektívájaként egy díszkút tervét is a nagyközönség elé tárja. De vajon miért merült fele kiállítás létrehozásának gondolata? A tárlat miért éppen a Damjanich János Múzeum kiállítótermében került megrendezésre? Az első kérdésre a válasz a szolnokiak vagy a várost ismerők és szeretők számára egyértelmű. A város egyik évtizedek óta fennálló, de sajnos mindmáig megoldatlan, aktuális problémájáról van szó: a Kossuth tér ugyanis csupán fizikai értelemben (a házak távol állnak egymástól) tekinthető térnek, funkcionálisan azonban nem. A második kérdésre a válasz összetettebb. A Damjanich János Múzeum nem csupán azért ad helyet ennek a tárlatnak, mert az intézmény a Kossuth téren helyezkedik el. Ami elsődlegesen motiválta a múzeumot a kiállítás megrendezésében, az az intézmény alaptevékenységéből következik, nevezetesen a város kulturális értékeihez és szellemiségéhez való hozzájárulás, valamint a hagyományok ápolása. A szolnokiak jelentős részének az a véleménye, hogy a városnak nincs megtartó ereje. Ez részben magyarázható azzal is, hogy a város szívét képező főtér a maga központi funkcióival együtt - melyek alapvetően meghatározzák az itt élők komfortérzetét - hiányzik. A főtér ugyanakkor a világon mindenhol - így Szolnokon is - a település lelkét is megtestesíti, amelyért minden embernek lehetőségéhez mérten tenni kell. A Főtértörténet című kiállítás a szolnoki Kossuth tér vizuálisan dokumentált múltjának és jövőjének bemutatása mellett a kiállításvezetőben megjelent írások segítségével a múzeumnak lehetőséget biztosít arra is, hogy a témát az érdeklődés középpontjába állítsa, a város közgondolkodását formálja és a lokálpatriotizmust élénkítse. Tesszük ezt annak reményében is, hogy a magyar államiság millenniumához közeledve Szolnokon felgyorsulnak és végleges formát öltenek a főtér átalakításával kapcsolatos elképzelések. Véleményünk szerint amennyiben megteremtjük aiagorát, akkor előbb-utóbb \esi polisz \s. A kiállítás megrendezésében és a kiállításvezető létrehozásában köszönet illeti Barabás Imre geológust, Gulyás Katalin történészt, Kaposvári Gyöngyi irodalomtörténészt, Kaposvári Kázmért, Kardos Tamás fotóművészt, Mészáros János építészt, Molnár Lajos Milánt, Pogány Gábor Benő szobrászművészt és Zsolnay László művészettörténészt.