Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-09-01 / 6. szám
1999. szeptember Földvár 7 Megalakult Tiszaföldváron az Országgyűlés áltai hozott 1994. évi Cl!, számú A Hegyközségekről szóló törvény alapján a Tiszaföldvár- Homok Hegyközség. A törvényt a hegyközségek működésének tapasztalatai alapján 1997-ben a CXXII. sz. törvény módosította. Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében alkotta meg a Hegyközségekről szóló törvényt. Ebben a törvényben a fenti célokat megvalósítandóan határozta meg az alakulás és működés feltételeit. Megalakult hegyközség neve: Tiszaföldvár-Homok Hegyközség székhelye: Tiszaföldvár, Ó. Nagy B. u. 3. taglétszám: 1913 fő adószám: 18831432 - 1- 16 bankszámlaszám: 70000069-10009677 Tisztségviselői: elnök: Gombár Mihály hegybíró: Kiss Imre EB elnöke: dr. Király Ferencné tagjai: Kovács Lajos Szicsek János Választmány tagjai: Maligán Kft. Tóth Sándor, Homok Tóth Sándor, Tiszaföldvár Rántó András Farkas Tibor A hivatalos hírközlésen túlmenően néhány dolog magyarázatra szorul. A hegyközség szó hallatán egy régi fogalom egy régi megtörtént gyakorlat villan át emlékezetünkön. A szőlőhegy /most nem boncolgatom, mitől hegy/ a szőlőtulajdonosok, szőlőművelők által kialakított rend és fegyelem alapján élte az életét, művelte szőlőjét, értékesítette szőlőjét, borát, gazdálkodott a maga boldogulására. Ez a történelem mind igaz szép volt, jó volt, jó lenne, ha most is úgy lenne. Az akkori hegyközséget a tagok maguk hozták létre /az akkori érvényes törvények alapján/ a maguk akaratából önös célok és anyagi boldogulásuk elérésének érdekében. Jó lenne minél többet megmenteni ebből a jól bevált szigorú, de tagjai részére kedvező gyakorlatból, a mai hegyközség munkájához. A fenti hegyközségek törvényes alapjai: az 1884. évi XII. sz. törvény az 1929. évi XVII. sz. törvénycikkely az 1938. évi XXXI. sz. törvénycikkely az 1936. évi V. törvénycikkely De sajnos jött az 1947. évi összes törvényt módosító 300/1949/IV.9./ Kormányrendelet, mely egyszerűen érvénytelenített mindent, a hegyközségeket megszüntette, utódlás nélkül, teljes vagyonbeolvasztással. Volt, nincs. És jött 50 év keserű tapasztalata, némi rosszallással mondva tudatos céltalan támolygás, egy hagyomány szétzüllesztése. Mi minden történt szabályozottan vagy csak spontán érdektelenségből, nem részletezem, mert még vannak itt köztünk, akik akkor azt tették ami megtörtént. Tiszaföldvár-Homokon a szőlőterületek gondja-baja /nyilvántartása, művelés rendje, adója, stb.../a helyi Tanácsok dolga volt 1950. október 22-től kezdődően, /jogutódként a mai önkormányzat/ Az 1969. évi területfelmérés az 1971. évi rendelet végrehajtása felmérhetetlen károkat okozott a Tiszaföldvár-Homoki szőlőterületek értékeinek, hagyományainak megőrzésében. Részletezéssel nem akarok rossz emlékek felidézésével indítani egy jobb sorsra vágyó közösség gondolkodását. Legjobbnak látom, ha engedjük a feledés homályába merülni azt a gazdasági érdekből létrejött közösséget, ami egyéni finanszírozással, anyagi előnyök megszerzésére, megtartására jött létre. És jött az 1998-as esztendő az új hegyközségi törvény adta lehetőségeivel. A törvény bizonyos esetekben kötelezően előírja, Tiszaföldvár- Homok esetében megengedi a hegyközség újbóli megalakítását. Lehetne szép szókkal kidomborítani előnyeit, de egy a lényege. Törvényes keretek között /állami támogatással/ létre lehet hozni egy szőlőtermesztő, borkészítő, forgalmazó közösséget a törvény betartása, közvetlenül és közvetve a tagok érdekeinek képviseletére. Nincs jogom minősíteni a hegyközségi törvényt, de a véleményem az, hogy ami már kötelező vagy megengedett, még ha az idő majd bizonyítja előnyösségét, kicsit nyögvenyelősen megy. A hegyközségi törvény szigorúan szabályozza az érvényes földtörvény, a földvédelmi törvény, a bortörvény végrehajtását. Ez régen is így volt, csak ma amit iehet az kötelező a megalakult hegyközség szabályai szerint. Szabatosan megfogalmazva idézek a végrehajtási rendelet magyarázatából: "Az 1994. évi Cll. 1997. CXXII. törvény révén a hegyközségek újból, de már az eredetgarancia nemzetközi eredményeit felhasználó tartalommal vehessék át a szakmai önigazgatás feladatait. A megjelent végrehajtási rendeletek révén a hegyközségek korszerű, jogilag rendezett keretek között tevékenykedhetnek." Mint említettem, a hegyközségek a vonatkozó szakmai törvények betartásért is felelősek. Úgymint földtörvény, földvédelmi törvény, bortörvény. Ennek részletezése, feladatmeghatározása, terjedelme miatt a következő cikk tárgya lesz. Kiss Imre hegybíró Tisztelt támogatók! Az APEH nyilvántartása szerint a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékának várható nagyságrendje az Ószőlői Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány javára: 250.259 Ft Ezúton is köszönjük támogatásukat! 'y\\.ttcítií'4XÍ
