Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-06-01 / 5. szám
1999. JÚNIUS AKTUÁLIS 11 PEDAGÓG US NAP Attila mondott ünnepi beszédet. A polgármester úr kollégáiként is köszöntötte a meghívottakat, hiszen az elmúlt év hasonló időszakában még ő is a hallgatóság Az ünnepség résztvevői Borza Attila polgármester beszédét hallgatják június 5-én Tiszaföldvár pedagógusait. Kedves kis müsorszámokkal lepték meg az óvodások a szép számmal megjelent ünnepeiteket. A három általános iskola képviseletében fellépő diákok is nívós produkciókkal bizonyították, hogy jó kezekre vannak bízva. A szervezők nevében Borza között ült volna. Azért csak ült volna, mert mint hangsúlyozta is, az asztal másik oldaláról nagyon hiányolta ezt a gesztust. Az új képviselőtestület felállása után határoztak arról is, hogy a lehetőségekhez mérten megemlékeznek a pedagógusokról, de hasonló keretek között szeretnék köszönteni a Semmelweis Napon az egészségügyben dolgozókat, illetve megfelelő módon egyéb foglalkozásúakat is. Szólt arról is, hogy a város iskoláinak tanulói mennyi szép sikert értek el, szerencsére nincs idő ezek felsorolására. Az eredmények nem jöttek maguktól, kellett hozzá az áldozatos munka, ami sajnos még mindig nincs kellőképpen honorálva. Reméli, hamarosan eljön az az idő, amikor a mindenkori kormány is Búcsúztatásra is sor került ezen a délelőttön. Három nyugdíjba vonuló kolléganőnek adott át egy élet munkájának jutalmául a polgármester úr, a művelődési miniszter által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. A homoki iskolából Csendes Imréné, a Kossuth L. iskolából Szerencsés Jánosné, az ószőlői iskolából Szalai Pálné haevia el e tanév befeiez-Az óvodások műsorral kedveskedtek majdani oktatóiknak belátja ennek tarthatatlanságát. Sajnos, helyben sincs anyagi lehetőség a sok jó munkát jutalmazni, holott a költségvetés nagy része az oktatásra fordítódik. így marad “csak” az erkölcsi elismerés. tével a katedrát. Végezetül Borza Attila köszönetét fejezte ki az ez évi munkáért, további sikereket kívánva a nehéz, de szép pályán hivatásukat végző pedagógusoknak. Nemes T. Negyedik legjobb az országban KRENZ könyvtől I Gyuris Ferenc a tiszafóldvári Kossuth Lajos Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója a Teleki Pál Országos Földrajz- Földtan Verseny országos döntőjén negyedik helyezést ért el. Felkészítő tanára: Galgóczi Vilma volt. Körülbelül ennyi a szikár hír, de én arra is kíváncsi voltam, hogy milyen munka van egy ilyen siker mögött, s hogyan jött össze ez a szép eredmény. A vékonycsontú szőke srác felnőttes határozottsággal beszélt a verseny körülményeiről, ami nem volt egy “sétagalopp”. Ahhoz, hogy az országos döntőbe bejuthasson, a megyében a legjobb pontszámot kellett megszereznie. Az országos döntő három napos volt, ahol huszonketten mérték össze tudásukat. Tesztet írtak általános földrajzból, földtanból, csillagászatból. Másnap a tereptúra tapasztalataiból írtak dolgozatot, majd kőzeteket határoztak meg. Ezek adták a végső helyezést azon a versenyen, amelyet a szép környezetben, Egerben rendeztek. Miután szóhoz jutottam, az iránt is próbáltam érdeklődni ifjú alanyomtól, hogy honnan ez a földrajz iránti nagy szeretet. Elmondása szerint úgy öt éves kora tájt egy KRESZ könyvből tanult meg olvasni. Később kezébe került egy könyv, amelyben szép címerek, zászlók, térképek voltak. Ekkor döntötte el, hogy csak a földrajz, és más semmi! (Lehetett úgy 8-9 éves) Beszélgetésünkből az is kiderült, hogy Ferit érdeklik a nyelvek, a matek, a számítógép és nagy könyvgyűjtő. Főleg a repülős könyveket szereti. A kemény sport nem igazán az ő műfaja - fejtette ki tekin tete, amint enyhe maliciával nézett végig magán, bár mozogni szeret. ( Vajon mit csinál egy kis “tudós” szabad idejében? (Ha van neki.) Ugyanazt, mint más! Pihen, olvas, tanul, mozog, számítógépezik. A tv-ben csak a vetélkedőket szokta megnézni. Újságot rendszeresen olvas, érdekli a politika, de nem a napi mocskolódás. Őt, a történelmet formáló igazi nagy események izgatják. Általános iskolai tanulmányai után a Hajnóczyban szeretné gyarapítani tudását, és ha “nagy” lesz, geográfus akar lenni. Az, hogy mit jelent számára a siker? Jól esett. Egy komoly megmérettetés volt, amit jól megoldott, ami egyben záloga is egy új lehetőségnek. Az pedig külön jól esett neki, hogy - érzése szerint - osztálytársai is őszintén együtt örültek vele. Gálik András Városunk önkormányzati testületé, az Oktatási és Sportbizottság, valamint a Művelődési Ház szervezésében meghitt ünnepség keretében köszöntötték
