Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-06-01 / 5. szám
1999. JÚNIUS VEGYSZERREL VAGY NÉLKÜLE? 9 f Ahol nincs másodosztályú áru Óvónőből az év biogazdája Kiss Imréné, Pannika 1998- ban megkapta az esztendőnként csupán egyetlen embernek kiosztott, “Az Év Biogazdája” címet. Elnyerte a Kiskertbarát Mozgalom födíját is. Erre a hírre akkor kapja fel igazán a fejét az ember, ha meghallja, hogy Pannika óvónő volt. Az egyik alkalommal néhány szülő által kellően felbosszantva érkezett haza, s mivel akkoriban a fizetése is alig érte el az ezerháromszáz forintot, kertészmérnök férje döntő elhatározásra jutott. Két növényt felmutatva kérdezte Pannikától: Mik ezek? - Az egyik paprika a másik paréj, - hangzott a válasz. - Jól van, akkor holnaptól kezdve nem mész dolgozni, kertészkedni fogsz. Ennyiből állt Pannika pályamódosítása. Családja számára elég jól alakultak a dolgok addig, míg a fóliázás “ment”. Később az olajtüzelés majdnem ráfizetéses volt. A ‘80-as évek végén tetőzött a fóliakertészet vesztesége. Új dolgok után kellett nézni. Pannika olvasó emberként mindig fogékony volt az újra. A nyugati világot járva és a sajtót böngészve megütötte a szemét a bio-élelmiszerek nagy keletje. Az ő fejéből pattant ki és a férje egyetértésével találkozott a gondolat: érdemes lenne biokertészettel foglalkozni még akkor is, ha igen szigorúak a követelmények. Először el kell végezni a Biokultúra Egyesület két éves iskoláját, s csak akkor lehet elkezdeni a termelést. Pannika 1986. óta foglalkozik biokertészkedéssel. Az első komolyabb termény, amire megkapta a jogosítványt, öt-hat évi feltételteremtés eredménye. Arra nézve, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni, íme egy jellemző példa: Tavaly a Kiss család egyezséget kötött egy német vállalkozóval. Eleve olyan növényeket kellett keresniük, melyek kelendők Nyugaton. Itthon az igazi reformkonyhában használatos növények még nem slágerek igazán. Csak egy szűk réteg fogyasztja azokat, az tudja megfizetni. A német vállalkozó a termelés megkezdése előtt talajmintát vett, s azt Németországban vizsgálta meg. A palántázáskor és a betakarításkor ugyanígy járt el, de csak azután küldte az értesítést: minden rendben. A magyar hozzáállás miatt mégis dugába dőlt az üzlet. A hűtőház gördített akadályokat nyélbeütéséhez. Úgy tűnik, más tényezők miatt sem lesz Magyarországon sikerágazat, nem foglal el ezer hektárokat a biokertészet. Magasfokú szakmai hozzáértést igényel az ilyen termelés, nehéz piaci körülmények és irdatlan minőségi követelmények vannak. A biogazdálkodásban nincs másodosztályú áru. Ott csak áru és szemét van. Nehéz olyan embert találni, aki ezt a munkát úgy végzi, ahogy kell. Pannikáék számára a felvevőpiac megkeresése, kiépítése is hosszú időt vett igénybe. A Biokultúra Egyesület segítségével létrehoztak a budai rózsadombon, a Frankel Leo és a Török út kereszteződésnél egy biopiacot. Ott csak azok árulhatnak, akiknek szakirányú oklevelük és pecsétjük van. Erre a helyre azért esett a választás, mert ott kellett megnyitni a piacot, ahol van fizetőképes kereslet, ahol nem azt kérdik, hogy miért olyan drága a saláta, hanem azt tudakolják, hogy lesz-e piac a következő szombaton is? Azok a rákos betegek - főleg az emésztőszervi betegségekben szenvedők - akik képtelenek a hagyományos ételek megemésztésére, a Gerzson kúrát alkalmazva növényi nedvek fogyasztásával próbálják meghosszabbítani életüket. Pannikáék elvállalták, hogy biztosítják ezeknek a betegeknek az ellátását. Elsőbbséget ők élveznek. Ami termény megmarad, azt adják el piacon. Annak ellenére, hogy a Kiss házaspár mindkét tagja diplomás, igen kemény fizikai munkát végeznek. A zöldség szakma mindig éjszakázást is jelentett, hogy reggel friss áru kerüljön a piacra. Egész napi kemény munka után megtörni az éjszakát, s utána árulni a terményeket, nem könnyű feladat. S Pannikára ez is hárul. Szombatonként hajnali háromkor kel. Szerencsére már jól ismerik a piacon, hosszú sor áll a standja előtt. Ennek köszönhetően már tíz órára elkel az áruja, s indulhat haza. Aztán pillanatnyi szusszanás után folytatódik a könnyűnek nem nevezhető munka. S. B. Kiskerti növényvédelmi tudnivaló BURGONYA- ÉS PARADICSOMVÉSZ Nem tévedünk sokat, ha azt állítjuk, hogy a burgonyának és a paradicsomnak ez a legveszedelmesebb gombabetegsége. Idegen nevén: fitoflóra. A kórokozó világszerte elterjedt. Gyakorlatilag minden évben károsít, s számára kedvező körülmények - csapadékos, szeles, hűvösebb időjárás - között gyors lefolyású járványokat képes előidézni. Ilyenkor napok alatt megsemmisítheti a burgonya és a paradicsom lombozatát. A kórokozó általában júniusban, a sorok záródása után jelenik meg. A levelek előbb barnán foltosodnak, majd leszáradnak, nedves időben elrothadnak. Az első tünetek rendszerint az alsó levelek csúcsán, szegélyén jelennek meg. A burgonyagumókat és a zöld paradicsombogyókat is megtámadja, felhasználhatatlanná téve azokat. A gumókon szürke, kemény, ráncosodó foltok láthatók. A rothadás az egész gumóra kiterjedhet. A gomba főként a burgonyagumó rügyeiben és a talajban lévő fertőzött növényi maradványokkal telel át. A tenyészidőben rajzóspórákkal szaporodik. A rajzóspórák a levelesek légzőnyílásain keresztül fertőznek. Ha lemosódnak a talajba, kialakulnak a jellegzetes gumótünetek. A védekezés leghatásosabb módja a megelőző jellegű permetezés. Virágzás és sorzáródás előtt mindenképpen permetezzünk. Viszonylag sok szer áll rendelkezésre. Erős fertőzés esetén felszívódó hatóanyagú szereket használjunk. A védekezések során váltogassuk a szereket. SZÜRKEPENÉSZ A SZŐLŐN A szürkerothadás (botritisz) a szőlő harmadik legveszélyesebb gombabetegsége a peronoszpóra és a lisztharmat után. Olyan kórokozó ez, mely egyaránt veszélyeztet zöldségnövényt, szőlőt, dísznövényt és szántóföldi kultúrát. A szőlőben sokan csak az éréskor szüret előtt számolnak vele, ám nem árt tudni, hogy a fejlődésben lévő fürtöket is megtámadja. A fertőzés a még bimbós, virágzó fürtökön megtörténhet. Tünetei: gyorsan nagyobbodó, világosbarna, barna foltok. Nedves körülmények között megjelenik a szürke penészgyep is. Egy-egy rothadó bogyó a vele érintkező szomszédos bogyókat is fertőzheti, s a rothadás az egész fürtre átterjedhet. Védekezés: a virágzáskori botritisz elleni permetezést nem szabad elhagyni, ha erős volt az előző évi fertőzés, (tavaly erős volt), és a virágzás előtt és alatt sok a csapadék. A gazdák sokszor csak fürtzáródáskor védekeznek, ami nem elégséges a hatékony védelemhez. Leghatásosabbak azok a technológiák, amelyekben alkalmazott peronoszpóra és lisztharmat elleni készítménynek szürkerothadás gátló hatás is van. Ezek nem olcsó szerek, de ki lehet olyan permetezési technológiát alakítani, melyben a kezdeti védekezésekben ezek is szerepelnek. Többlettermés, egészséges, üde, zöld ültetvény a következmény. A fehérborszőlő fajták fürtjei rothadásérzékenyebbek, mint a vörösekéi. A helyes metszés nagyban hozzájárul a botritiszkárok mérsékléséhez, a fürtzóna, szellős legyen. A zöldmunkák szerepe igencsak jelentős. Szakszerűen ápolt ültetvényben kisebb a fertőzés. Rántó András S_______________________________________________________r Pannika, a biokertész
