Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén
SZATMÁRINÉ BAKONYI ESZTER - NAGY MELINDA - BÍRÓ VERONIKA - BOTKA MÁTYÁS - HORVÁTH CSABA - MÁTÉKA LÁSZLÓ - SZABÓ MELINDA -SZECSKÖ DIÁNA: SZARMATA KORI FIBULÁK RESTAURÁLÁSA A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM IPARMŰVÉSZETI RESTAURÁTOR KÉPZÉSÉN 17. kép: Kézi XRF készülékkel végzett vizsgálat (Fotó: Szabó Melinda) sodronytöredékeken. Ezekből mintát véve, mikrokémiai teszttel megállapítható volt, hogy ólom tartalmúak31, tehát minden bizonnyal lágyforrasztáshoz használt forraszanyagból származnak, ami az ón mellett nagy mennyiségű ólmot is tartalmazhat. A rugós tűt tartó csuklólemez és a tűtartó rögzítési technikájának megfigyelésére a tárgy tisztítása közben bekövetkezett törések, szétválások adtak lehetőséget. (18. kép) Ezeket az alkatrészeket is ezüstlemezből vágták ki, majd az egyik alsó sarkukat kilyukasztották. Miután átbújtatták az elemeket az alaplemezen kiképzett megfelelő nyílásokon, a lyukakba egy-egy huzaldarabot illesztettek. Ezek a stiftek tartják a helyükön a rugótartót és a tűtartót. A lemezek tövében forrasztási nyomok is megfigyelhetőek, tehát a stiftelésen túl még forrasztással is rögzítették ezen alkatrészeket az alaplemezhez. A tűtartó lemez felső - előzetesen lekerekített - szélét U alakban viszszahajlították, biztosítva ezzel a tű beakasztásának helyét. A rugótartó 18. kép: A fibula feltáruló szerkezete alulnézetből (Fotó: Nyíri Gábor) felső szélét szintén lekerekítették (feltehetően reszelővei) és két helyen kilyukasztották. Az egyik lyukon vezették át a rugó hajlítása, kialakítása közben az ezüsthuzalt, a másikon pedig a rugón átvezető stiftet. Tehát a tűt és a rugót egy ezüsthuzalból készítették, feltételezhetően a következő módon (19. kép): Készítéstechnika A tárgy előzetes szemrevételezése, majd tisztítása és restaurálása során egyre inkább megfigyelhetővé váltak készítésének technikai részletei. Legfőbb jellegzetessége, hogy lemezekből készült elemekből, többféle technikával szerelték össze. A fibulatest alapját képező korong (átmérője 51,7-53 mm) kialakítását követően az ezüstlemezlemez közepét, a tárgy későbbi összeállítását biztosító stiff rögzítéséhez, kilyukasztották. A korongból kivágásra került a zárszerkezet csuklólemezének és tűtartójának helye is. Ezt valószínűleg egy arra alkalmas, éles kiütő szerszámmal végezhették, mivel a lyukak széle (bizonyára a fémet ért erőhatás, ütés következtében) befelé hajlik. . ,, . . . , 19. kép: A rugó kiképzése (Készítette: Szabó Melinda) 31 A teszt elvégzesehez a mintára 2M-os ecetsav oldatot cseppentettünk, majd kis idő elteltével 5%-os kálium-jodid oldatot cseppentettünk bele. A reakció során sárga csapadék, az ólom-jodid jelent meg, mely igazolta az ólom jelenlétét. 245
