Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén

SZATMÁRINÉ BAKONYI ESZTER - NAGY MELINDA - BÍRÓ VERONIKA - BOTKA MÁTYÁS - HORVÁTH CSABA - MÁTÉKA LÁSZLÓ - SZABÓ MELINDA -SZECSKÖ DIÁNA: SZARMATA KORI FIBULÁK RESTAURÁLÁSA A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM IPARMŰVÉSZETI RESTAURÁTOR KÉPZÉSÉN 17. kép: Kézi XRF készülékkel végzett vizsgálat (Fotó: Szabó Melinda) sodronytöredékeken. Ezekből mintát véve, mikrokémiai teszttel megál­lapítható volt, hogy ólom tartalmúak31, tehát minden bizonnyal lágyfor­rasztáshoz használt forraszanyagból származnak, ami az ón mellett nagy mennyiségű ólmot is tartalmazhat. A rugós tűt tartó csuklólemez és a tűtartó rögzítési technikájának meg­figyelésére a tárgy tisztítása közben bekövetkezett törések, szétválások adtak lehetőséget. (18. kép) Ezeket az alkatrészeket is ezüstlemezből vágták ki, majd az egyik alsó sarkukat kilyukasztották. Miután átbújtat­ták az elemeket az alaplemezen kiképzett megfelelő nyílásokon, a lyu­kakba egy-egy huzaldarabot illesztettek. Ezek a stiftek tartják a helyü­kön a rugótartót és a tűtartót. A lemezek tövében forrasztási nyomok is megfigyelhetőek, tehát a stiftelésen túl még forrasztással is rögzítették ezen alkatrészeket az alaplemezhez. A tűtartó lemez felső - előzetesen lekerekített - szélét U alakban visz­­szahajlították, biztosítva ezzel a tű beakasztásának helyét. A rugótartó 18. kép: A fibula feltáruló szerkezete alulnézetből (Fotó: Nyíri Gábor) felső szélét szintén lekerekítették (feltehetően reszelővei) és két helyen kilyukasztották. Az egyik lyukon vezették át a rugó hajlítása, kialakítása közben az ezüsthuzalt, a másikon pedig a rugón átvezető stiftet. Tehát a tűt és a rugót egy ezüsthuzalból készítették, feltételezhetően a következő módon (19. kép): Készítéstechnika A tárgy előzetes szemrevételezése, majd tisztítása és restaurálása során egyre inkább megfigyelhetővé váltak készítésének technikai részletei. Legfőbb jellegzetessége, hogy lemezekből készült elemekből, többféle technikával szerelték össze. A fibulatest alapját képező korong (átmérője 51,7-53 mm) kialakítását kö­vetően az ezüstlemezlemez közepét, a tárgy későbbi összeállítását biz­tosító stiff rögzítéséhez, kilyukasztották. A korongból kivágásra került a zárszerkezet csuklólemezének és tűtartójának helye is. Ezt valószínűleg egy arra alkalmas, éles kiütő szerszámmal végezhették, mivel a lyukak széle (bizonyára a fémet ért erőhatás, ütés következtében) befelé hajlik. . ,, . . . , 19. kép: A rugó kiképzése (Készítette: Szabó Melinda) 31 A teszt elvégzesehez a mintára 2M-os ecetsav oldatot cseppentettünk, majd kis idő elteltével 5%-os kálium-jodid oldatot cseppentettünk bele. A reakció során sárga csapadék, az ólom-jodid jelent meg, mely igazolta az ólom jelenlétét. 245

Next

/
Thumbnails
Contents